Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
így árvédelmi szempontból megbízhatatlanokká váltak, hacsak nem gondoskodnak rendszeres ellenőrzésükről éá fenntartásukról. 3.2.2 Műszaki beavatkozással Ez a legelterjedtebb, hazánkban csaknem kizárólagosan alkalmazott módszer, mely különböző műszaki beavatkozásokkal éri el a kívánt célt. Az egyes beavatkozások között nem lehet éles határvonalat húzni, sőt a gyakorlatban általában több megoldást együtt alkalmazunk, mégis a jobb áttekinthe- tőség érdekében az alábbi csoportosítás szerint tárgyaljuk az alapvető ismereteket:- folyószabályozás,- az árvizek elterelése,- az árvizek visszatartása a vízgyűjtőn,- területi védelmi rendszer. 3.2.2.1 Folyószabályozás A folyószabályozással végrehajtott ármentesítés egyrészt jobb lefolyási viszonyokat teremt az árvizek levonulásához , másrészt megakadályozza az ártéren az árvizek szétterülését. A jobb lefolyási viszonyok biztosítása a középvízhozamok befogadásához szükséges meder egységes, a folyó teljes hosszában való kialakításával, a túlságosan nagy (elfajult) kanyarulatok átvágásával - tehát az esés növelésével -,majd az így kialakított meder rögzítésével történik. E beavatkozások következtében meggyorsul az árvíz levonulása, tehát csökken az elöntések ideje. Ez a megoldás szűk völgyű, nagy esésű, kis vizhozamú folyók vagy folyószakaszok esetében önmagában is elegendő lehet az ármentesítésre. A folyószabályozásnak ezt a módját középvízi szabályozásnak nevezik. Nagy vízhozamú, kis esésű, széles árterű folyókon vagy folyószakaszokon a középvízszabályozás az árvízkárok elhárítására önmagában nem elegendő. Ilyen esetben a középvízi meder két oldalán, az árvizek levezetésére alkalmas sávot jelölnek ki, melyet árvízvédelmi gátakkal határolnak és ezzel akadályozzák meg, hogy az árvíz az ártéren szétterüljön. Tehát tulajdonképpen mesterséges árvízi medret építenek a folyónak. A folyószabályozásnak ezt a módját nagyvízszabályozásnak nevezik. A nagyvízszabályozással végrehajtott ármentesítés azonban csak a középvízszabályozással alkalmazva lehet eredményes, mivel a gátak közé szorított folyó szabályozatlan, vagy nem kellően szabályozott középvízi medrében az árvíz- védelmi gátakat veszélyeztető elfajulások keletkezhetnek.
