Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
A hordalék lerakódása - hosszabb, rövidebb folyószakaszokon - olyan mederemelkedést okozhat, melynek következtében az eredetileg jól megépített gátak magassága elégtelenné válhat. A medervándorlás és hordaléklerakódás külön-külön és együttesen is azt eredményezheti, hogy éles kanyarulatok és középzátonyok keletkezhetnek, melyek jégtorlódást okozva olyan nagy mértékben emelhetik a jeges árvizek szintjét, hogy a gátak magassága ennek következményeként válik elégte lenné. Magyarország ármentesítése csaknem kizárólag folyószabályozási módszerek alkalmazásával, a folyók többségének mindkét partján összefüggő árvízvédelmi gátakkal valósult meg, ezért ezzel a műszaki beavatkozási móddal a többi mód rövid ismertetése után külön fejezetben (3.3.) részletesen foglalkozunk. 3.2.2.2 Az árvizek elterelése Az árvizek csökkentésére szolgáló műszaki beavatkozás az árvízcsúcs csökkentés, amely a vízfolyások árhullámainak mesterséges csökkentése árapasztással, tározással való vízvisszatartással, vagy a kettő kombinációjával. Árapasztás- nál a nagy vízhozam egy részét más vízfolyásba, vízrendszerbe vezetik át, tehát a levonuló árhullám térfogatát csökkentik, a tározásnál csupán a lefolyást késleltetik, az árhullám térfogatát azonban nem. Egyik módja lehet - megfelelő domborzati és vízjárási, vagy kényszerítő helyi adottságok esetén - az árvizek elterelése árapasztó csatorna segítségével. Ennek a megoldásnak két változata lehet: átvezető árapasztó csatorna és párhuzamos, illetve megkerülő árapasztó csatorna. Átvezető árapasztó csatorna alkalmazása esetén egyik folyó árvizét - összekötő csatorna segítségével - egy másik folyóba vezetik, és az árapasztó kiágazása alatti folyószakaszt ily módon ármentesítik. Az ármentesítés mértéke lehet olyan, hogy más árvízvédelmi mű építésére egyáltalán nincs szükség, vagy csak az árvízcsúcsokat vágják le ily módon, és ezzel csökkentik az alsó szakasz ármentesítésének költségeit (pl. alacsonyabb gátak, keskenyebb árvízi meder kell). Erre a megoldásra csak akkor van lehetőség, ha a domborzati viszonyok megfelelőek, és a két folyó árvizei nem egyidejűek. 3Magyarországon a Répce árvizeinek elterelésére épült az 50 m /s vízszállító képességű átvezető árapasztó csatorna, mely a Répce árvizét három kisvízfolyás fölött a Rábába vezeti, és ezzel megoldja a Répce alsó szakaszának teljes ármentesítését. Ez a megoldás azért lehetséges, mert a Répce síkvidéken gyűjti össze a vizét, a Rába viszont hegyvidéki vízgyűjtő területtel rendelkezik, így a két folyó árvize időben nem esik össze, a tapasztalatok szerint néhány napos eltolódás van. A Répce nem töltésezett, a medréből kilépő vizeket egy széles mederbe gyűjtik össze, amely íves bukó
