Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Belvízvédekezés során szükség szerint el kell távolítani a csatornában engedély nélkül létesített áttöltéseket, ugyanis igen gyakori eset az, amikor a kisebb csatornákat az átjárás érdekében egyszerűen földdel áttöltik. Csatornák vízszállítása növelhető, és ugyanakkor a felsőbb szakaszokon kialakult magas vízállások csökkenthetők esésnövelő szivattyúzás alkalmazásával. Ennek érdekében célszerűen valamelyik műtárgynál a medret elzárják, és a gravitációs lefolyást szivattyúzással segítik. A belvízcsatornák üzemeltetésénél, a belvízvédekezés során egyaránt nagy jelentősége van a vízkormányzásnak. A vízkormányzási lehetőség megteremtése számos műszaki beavatkozást igényel. A csatornahálózat megfelelő pontjain műtárgyak (könnyén kezelhető zsilipek, vastáblás tiltók) szükségesek, melyek nyitásával és zárásával a levezetendő vízmennyiség különböző irányokba terelhető. Előnyös, ha egyes csatornaszakaszokban a kétirányú vízvezetési lehetőség biztosított. A távlati fejlesztési tervek már célul tűzik ki az automatikus vezérlést a belvízrendszerekben. Az automatikus vezérlés rendeltetése a mérőállomásokon bekövetkező hidrológiai és vízgazdálkodási eseményekről információk képzése, továbbítása, begyűjtése, regisztrálása, értékelése, továbbá ennek eredményeitől függően jelek (parancsok) kiadása. b) A levezetendő vízmennyiség csökkentése Ennek két változata van:- vízátvezetés más vízrendszerbe;- vízvisszatartás (tározás) a rendszeren belül. A vízátvezetés gravitációs úton árapasztó csatornával, vagy szivattyús átemeléssel oldható meg. A gravitációs árapasztó csatornára a domborzati viszonyok általában csak ritkán nyújtanak lehetőséget. Szomszédos belvízrendszerekben - ha csak lényegesen eltérő talajtani adottságok nincsenek - általában egyszerre jelentkezik a mértékadó állapot. Szivattyús árapasztásra egyes esetekben kedvező lehetőséget nyújtanak a területen levő magasvezetésű öntözőcsatornák, melyek meghatározott vízhozamot képesek a belvízi főcsatornától független útvonalon elvezetni. A belvízgazdálkodás és a belvízvédelem egyik alapvető feltétele, hogy a lefolyó vízmennyiségek fogadására megfelelő tározók álljanak rendelkezésre. Ezekből a tározott víz- mennyiség esetleg minden további hasznosítás nélkül levezethető a belvízcsúcsok Jevonulása után, vagy sor kerülhet a belvíz hasznosítására. Tározás céljára- külön erre a célra létesített belvíztározók,- más célt szolgáló tározók,- halastavak,- időszakos "vésztározók" használhatók fel. 126
