Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
ciót okozó szennyeződés. A kérdés tehát az, hogy milyen mértékig kell a bevezetett vizeket tisztítani. Ezen a téren vannak sürgős feladataink. Fontos feladat a belterületek rendezetlen medreinek, holtágainak a rendezése is, ezek sokszor szemétlerakó helyek. A holtágak pedig olyan településfejlesztési lehetőségeket jelentenek, melyeket kár lenne kihasználatlanul hagyni. Rendezésükkel sok helyen vizisport-lehetőségek teremthetők. A vízrendezés nem csupán csatorna- és műtárgyépítést és fenntartást jelent, a vízrendezés a környezetalakítás egyik fontos eszköze. Mivel a kisebb települések régebbi házainak jelentős, része földanyagból készült, az anyaggödröket pedig a szállítási távolság csökkenése miatt közvetlenül a település határán nyitották, az anyaggödrök sok helyen összefüggő vizes árokként zárják le a települést a további fejlődéstől. Ezek mint "roncsolt" területek rontják a környezetet, víztelenítésükről, tereprendezésükről, fásításukról gondoskodni kell. Új településeknél, a fejlesztendő területeknél már a parcellázás, az építkezések megkezdése előtt meg kellene oldani a vízrendezést. 2.13 A nagytérségi, üzemközi, üzemi, települési vízrendezés összhangja A meliorációs beruházásokban jelentős hányadot képviselnek a vízrendezési munkák. A térségi szemléletű megvalósítás fokozott mértékben megkívánja a különböző kezelésű, vagyis az állami feladatkörbe tartozó főművek, a társulatokhoz tartozó üzemközi művek, az egyes üzemekhez tartozó üzemi művek és a tanácsi kezelésű települési (belterületi) művek hatékony és eredményes együttműködését. A térségi meliorációs fejlesztési terv általában csak a külterületekre vonatkozik, a belterületi vízrendezés megoldása, csatornáinak, műtárgyainak tervezése nem feladata a térségi meliorációs tervezésnek. A belterületek azonban a nagy térségben vannak, annak szerves részei, felesleges vizeik általában a térségi vízelvezető csatornahálózatba kerülnek, tehát azokat is figyelembe kell venni. A különböző szervekhez tartozó vízrendezési művek ösz- szehangolt tervezése, építése, üzemeltetése érdekében a műszaki, a pénzügyi, táj- és környezetvédelmi szempontokat komplex módon kell figyelembe venni, s a költségeket arányosan kell megosztani. A mezőgazdasági termelési színvonalnak további emelke- kedése feltehetően növelni fogja az üzemi vízrendezéssel szemben támasztott igényeket, fokozottabb összehangolást kíván az üzemi és a térségi meliorációs rendszerek között. 102