Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata
Az a) tényező értéke nem jelentős, hiszen a szórófej magassága 10-30 cm közötti, s ez állandó érték, A b), c) és d) tényező értéke már jelentős lehet. 7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata Amig a szórófejek vízhozamának megállapitása elméleti utón is lehetséges kellő pontossággal, a kontrakciős tényezőt felvéve (pl. Ó, 93-ra), addig a szórási távolságnál annyi tényező játszik közre, hogy általános érvényű ösz- szefüggést igen nehéz adni. Az R-H jelleggörbe elsősorban a nyomástól, a Q-H jelleggörbénél felsorolt hatásoktól, a légellenállástól, a szélviszonyoktól függ. Az R-H jelleggörbe a szórófej legegyénibb sajátosságait tükrözi. A megmunkálási hiányosságok és a gyártásból eredő érdesség - amely természetesen kihat a Q-H jelleggörbére is - az R-H jelleggörbénél fokozott mértékben jelentkezik. Annál a szórófejnél tehát, amelynél a szórási távolság a várható (pl. világszinvonal alapján becsült) értéktől jelentős mértékben eltér, a felsorolt hatásokat részletesen elemezni kell. Ha a szórófejben pl. Borda-féle veszteség áll elő, vagy a szőr ócsövek elágazási helyén a kialakítás hidraulikai szempontból nem megfelelő, ezek hatása az R-H jelleggörbére lényegesen jelentősebb, mint a Q-H jelleggörbére. A leváló örvények ugyanis a viz lüktetésszerü áramlását és a sugár szükségesnél korábban történő szétbomlását eredményezik [2l] . A szakirodalomban találunk analitikai megoldást a szórófejből távozó vízcsepp pályájának leírására |j.9], s számos munka foglalkozik a kiszórt permet sugárirányú megoszlásának mérésével, valamint a cseppnagyságok sugárirányú megoszlásának meghatározásával is A vizsugárballisztikai vizsgálatok általában egyetlen fuvókára és zavartalan, rendszerint álló vizsugárra vonatkoznak. A szórási távolság álló szórófejnél, zavartalan vizsugárnál a legnagyobb. Forgó szórófejeknél a vizsugárra a centrifugális erő is hat, amely a cseppek pályáját térgörbévé alakítja át. A fordulatszám növelésével a szórási távolság csökken. Ennek a csökkenésnek a legfőbb oka az, hogy nagyobb fordulatszámnál a szórófejet elhagyó viz már nem tömör sugár, hanem inkább önálló cseppek halmaza, amelyekre a levegő ellenállása nagyobb. Gyakorlati megfigyelések szerint a körülfordulási időnek legalább 40 sec-nak kell lennie, hogy az R csökkenése ne legyen jelentős, A kérdést még bonyolultabbá teszi az a körülmény, hogy számos szóró- fejtipusnál a körforgás szakaszos (az egyes ütésekkor fordul), tehát a sugárra is csak szakaszosan hat a centrifugális erő (változó értékű centrifugális gyorsulás mellett). A vizsugár cseppekre bomlását a fuvókát elhagyó folyadéksugárban levő örvénylő mozgás is okozza. Egyes kutatók kimutatták, hogy porlasztás lég- surlődás nélkül (légüres térben) is lehetséges, ha a folyadéksugár örvénylő.- 22 -
