Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata
A felbomlás mértéke a sugarat szétszórni igyekvő centrifugális erő és a sugarat összetartani igyekvő felületi erő viszonyától függ. Néhány tényező hatása egyértelmű, pl. a fuvőka átmérőjének a csökkentésekor, a nyomás növelésekor, a fuvőka kupszögének növelésekor a cseppméret, igy a szórási távolság is csökken.- A vizsugárra a nehézségi erő, a levegő ellenállása, a forgásból származó centrifugális erő, a turbulens vizmozgás következtében fellépő belső erők hatnak, s ezek együttes hatására bomlik szét. A szórási távolság (s egyben a vizsugár felbomlása) a szórófej szerkezetétől, a szórócső és fuvőka átmérőjétől, a szórócső hajlásszögétől, a fuvóka alakjától, a nyomástól, a sugárbontás módjától és mértékétől, a forgási sebességtől, a vizzel érintkező szerkezeti elemek megmunkálásától, a légellenállástól, a szélviszonyoktól stb. függ. Az R-H jelleggörbe tehát a szórófej legegyénibb sajátosságait tükrözi. A tapasztalat szerint még az azonos sorozatú szórófejek szórási távolságánál is lehet lényeges (10-20%-os) eltéréssel számolni [22]. Egyes kutatók különböző összefüggéseket közölnek, amelyek pl. a surlő- dó erők és a sugár felületén fellépő felületi feszültség miatt a Re és We számot is tartalmazzák, azonban sok egyéb hatást nem vettek figyelembe. ^Túlságosan összetett és bonyolult jellegű áramlásról, a folyadéksugár felbomlása közben végbemenő fizikai folyamatok bonyolult összességéről van szó, a befolyásoló tényezők száma olyan nagy, igy nem látszik egyelőre remény arra, hogy minden tényező matematikai elemzése megtörténhessen, pusztán matematikai utón a gyakorlat számára kielégítő és használható adatokat lehetne szolgáltatni. A kérdés leghasználhatóbb megoldását eddig Dobos Alajos szolgáltatta, aki több száz összetartozó R-H adatpár felrakása, értékelése alapján meghatározta az igen szóródó adathalmazok kiegyenlítő egyeneseinek egyenleteit, s jól használható összefüggéseket adott, külön a 4-7, a 8-10 és a 12-30 mm átmérőjű fuvókáknál az R közelitő számítására. Az általa levezetett, a d = = 4-7 mm átmérőjű fuvőkákkal működő szórófejekre, H= 10-50 m nyomáshatások között érvényes közelitő összefüggés: R[m]= (2d - 0,5)+ 0,18 H ahol d [mm] a fuvóka átmérője és H [m] a szórófejnél uralkodó nyomás. A felrakott adatpárok az R-H koordináta-rendszerben fuvókánként egy- egy tartományban helyezkednek el. A fenti képlet a tartományok középvonalának egyenlete, az ebből számítható szórási távolság tehát átlagos értéket jelent [l]. A zavartalan vizsugár a viz túlnyomó részét a sugárvég környékére szállítja. A sugárbontó hatása igen jelentős az R-re, Minél jobban megbontjuk a sugarat, annál közelebb hozzuk a szórófejhez azt a területsávot, amelyre az- 23 -
