Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
4. Fúvókák
keresztmetszetének változása - csökkenése a fuvőka után - a fuvőka kupszögé- nek a függvénye. Az viszoItyszánmak a kupszög növelésével csökkennie kell (3. ábra), ami kedvező is lenne, de a fuvőka tervezése során a szerkezeti tényezőre is tekintettel kell lenni és igy az 1. ábrán vázolt maximumtól a nagyobb kupszögek felé nem lehet nagyobb mértékben eltérni. d i d A fuvőkát elhagyó vizsugárra igen nagy hatással van a fuvőka kilépési élének kialakitása. Ha a fu- vóka teljes hosszában kúpos, a konfuzoros fuvőkát a kilépési élnél egyszerűen a fuvőka tengelyére merőleges sikkal vágjuk le (4. ábra), akkor a fuvőka alacsony nyomásnál nem porlaszt, a nyomás növelésével viszont mind jobban bomlik a sugár, azonban a porlasztás nem mindjárt a kilépési élnél, hanem csak azután (1-2-néhány méterrel) indul meg. Az irodalomban több kutató javasolja hidraulikai okokból a fuvőka kilépő nyílásánál az egyszerű sik határolás helyett a néhány mm széles, ellenkuppal való végződést (5. ábra). Ellenkup helyett rövid, a d értéknél kissé nagyobb átmérőjű hengeres végződés kialakitása is szokásos (6. ábra). Az 5. és 6. ábrán látható kilépési élkialakitás előnye még az is, hogy a fuvőka kilépési élének sértetlensége igy biztosított, a szórófejek szállítása, szerelések közbeni esetleges ütődések ellen. Ha a fuvőka nem a teljes hosszában kúpos, hanem a konfuzoros szakasz után rövidebb, vagy hosszabb hengeres szakasz is van (7. és 8. ábra), vagyis a viznek a kilépési él előtt még egy szakaszon egyenes vezetést is adunk, a vizsugárről a kilépési él után azonnal megkezdődik a leválás. A nyomás változása nem jelent eltérő jellegű vizsugár kialakulást, mind kisebb, mind na- 11 4. ábra 5. ábra 6. ábra
