Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
4. Fúvókák
gyobb nyomásnál a kilépési él után azonnal megkezdődik a vizsugár felbomlása. A kétféle kilépési élkialakitás tehát áramlástanilag különböző vizsugarat eredményez. , d , 7. ábra A segédfuvóka tervezésénél más szempontokat kell figyelembe venni. A segédfuvőka feladata a szórófej működtetése (forgatása) és a szórófejhez közel levő területrész öntözése, annak figyelembevételével, hogy az i-R ábra alakja kedvező legyen. A segédfuvőkáknál tehát nem főcél a minél nagyobb szórási távolság elérése. A főfuvőka zavartalan vizsugara az általa kiszórt viz túlnyomó részét a sugárvég környékére szállítja. A segédfuvőka által kiszórt vízzel a fő- fuvőkának a csapadékeloszlás szempontjából kedvezőtlen alakú i-R jelleggörbéjét kell kedvezőbbé tennünk. A segédfuvóka kupszögét úgy kell megválasztani, ill. kilépési élét úgy kell kialakitani, hogy a vizsugár nagymértékű felbomlása azonnal a kilépési él után elkezdődjék. Ez nagy kupszög alkalmazásával, vagy pl. a 9. és 10, ábrán bemutatott fuvőkavég-kiképzéssel elérhető. A 9. ábra szerinti végződésű fúvókénál a vizsugár egy része nekiütközik a ferde lapnak, amely a vizsugár azonnali jelentős porlasztását eredményezi, a 10. ábra szerinti végződésű fuvóka kilépése előtti ferde terelőlap pedig a teljes vizsugarat a terelőlap szögállásának függvényében a kivánt távolságon belül szórja szét. 9. ábra- 12 8. ábra
