Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés

talajtípus jelölése a térképen

talaifaita az 1. táblázat szerint

%-qs arány

összevont \ adatok

15

agyag

30 %

11

erősen kötött vályog

15 %

kötött talajok

20

e setleg termő szik

5 %

összesen: 54 %

19

termő szik

4%

7

középkötött vályog

20 %

középkötött talajok

5

homokos vályog

20 %

összesen: 40 %

3

homok

3 %

laza talaj összesen: 3 %

V

vízfelület

3 %

egyéb összesen: 3 %

A J. 7. táblázat szerint a vízgyűjtőterületet a c osztályba (kötött talajú vízgyűjtőterület) sorolhatjuk, mert:- szikes agyag és agyagos vályog (erősen kötött talaj) a területen 54% -ban fordul elő (a teljes terület %-ában) és 54% >40%,- szikes agyag, agyagos vályog, vályog és homokos vályog részaránya a területen 54 + 40 =

= 94 % > 80 %,- a vízgyűjtőterület sik, a vizszinesés a csatornákban kicsi, kb. 5-20 cm/km- lásd a táblázat megjegyzés rovatát.

2 „

A vízgyűjtőterület nagysága 140 km (ez a kiadott helyszinrajzról közelítően megállapítható átlátszó mm-pausz segítségével, nagyobb pontosságú meghatározás nem szükséges). A téli félév átlagos csapadékösszege - a 12. ábra szerint - , 230 mm.

Fenti adatok alapján a J, 8. táblázatból megállapítható a fajlagos vízhozam:

2- ha a téli félév csapadékösszege 225-250 mm, a vízgyűjtőterület nagysága 80-250 km , c jelű vízgyűjtőterületen a fajlagos vízhozam közelitő értéke 44-71 1/s.km2,- 49 2/12. ábra