Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
\- a táblázat egyes oszlopaiban az osztálynak megfelelő kötöttségi határon belül a kisebb értékek a kevésbé, a nagyobbak az erősebben kötött talaja vízgyűjtőterületekre vonatkoznak, > - nagy kiterjedésű, értéktelen területek esetében a kisebb értékek, magas vizállásu, vagy értékes vízgyűjtőterületek esetében a nagyobb értékek a mértékadók,- a vizsgált vízgyűjtőterületen közepesen kötött talajok 50% körüli arányban vannak, a terület értékes, fokozatosan bekapcsolják a K-i főcsatorna öntözőrendszerébe, ezért a fajlagos vízhozamot válasszuk 55 1/s.km^ értékűnek. Megjegyezzük, hogy a táblázat szerint ez az érték a talajvízből beszivárgó vizmennyiséget (q^) is tartalmazza. —-\ 2 2.35. Kis vizgyüjtőterületü (FA 10 km ) csatomaszelvények fajlagos vízhozamának meghatározása közelítő számítással Olyan csatomaszelvények méretezésekor, amelyekhez kis vízgyűjtőterület tartozik, a rövid időtartamú, nagy hevességű csapadékok a mértékadók, mig nagyobb vizgyüjtőterületü csatomaszelvények méretezésére a hosszú időtartamú (1-6 napos) csapadékok. Ebben a részben a kis vizgyüjtőterületü csatomaszelvények fajlagos vízhozamának meghatározásával foglalkozunk. 2.651. A közelitő számítás alapelve Kis vízgyűjtőterületek esetében az előírás az, hogy gondoskodni kell az 1 óra időtartamú, nagy hevességű és viszonylag kis területre terjedő esőből származó felszíni víznek egy nap alatti levezetéséről. 2.652. A közelitő számítás alapösszefüggése A fajlagos vízhozam értéke fenti előírás figyelembevételével (az eső időtartama T = 1 óra és a levezetési idő 1 nap) a következő összefüggés szerint számítható (J.3.124., képlete) q = 0,04 . ex . i /f /s.ha/ e ahol ot- a vízgyűjtő terület lefolyás! tényezője- az e évenként átlagosan egyszer elért, vagy meghaladott és 1 óra eső időtartamhoz tartozó esőhevességi érték, / f/s.ha. / 2.653. Az alapösszefüggésben szereplő tényezők meghatározása A lefolyási tényezőket a J. 9. táblázat alapján állapíthatjuk meg. (A táblázat értékei közelitőek, pontosabb számításoknál nem alkalmazhatók.) A rövid időtartamú, nagy hevességű esők jellemző esőhevességi értékeit az MSZ. 15 300-as szabvány foglalja össze. Az egyórás időtartamhoz tartozó esőhevességi értéket a szabvány alapján a J310. táblázat adja meg, (az e tényező függvényében). A J. 10. táblázat készítői az ország területét 12 körzetre osztották. A körzetbeosztást a 2/13. áb- ra mutatja. Az egyes körzetekben a táblázatban felsorolt településekre mg gadott értékek figyelembevételét javasolják. Megjegyezzük, hogy a táblázat tulajdonképpen a települések belső csapadékvíz elvezető csatornahálózatának méretezéséhez készült. A települések esetében azonban sokkal nagyobb fajlagos vizhozamértékek adódnak, hiszen a lehulló csapadékot gyorsabban el kell vezetni és a lefolyás! tényező lényegesen nagyobb. Az e tényező értékét gazdaságossági összehasonlító vizsgálatok alapján kell kiválasztani a 2,t. és 1/2 évi értékekből. Az évközi rajzfeladatban az e = 2 évhez tartozó i értékkel számoljunk. _ e-------------------------2 .654. Példa a kis vízgyűjtőterületekről elvezetendő fajlagos vízhozam közelitő számítására- a vizsgált vízgyűjtőterületen az uralkodó talajtípus: agyag ill. kötött talaj, öntözés nincs- 50 -
