Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
2.62. A fajlagos vízhozamról általában A csatornák mértékadó vízhozamának (Q ) meghatározásához a vízgyűjtőterületükre jellemző faj lagos vízhozam (q) ismerete szükséges. A fajlagos vízhozam a csatornaszelvényhez tartozó egységnyi területről az időegység alatt elvezetendő vízmennyiség. A fajlagos vízhozam összetevői: A fajlagos vízhozam csapadékból (esőből és hóléből), öntözővízből, talajvízből, talajból fakadó, az árvédelmi töltéseken és alatt átszivárgó, valamint a folyók árváéból származó vízmennyiségből tevődik össze. Az egyes tényezők közül az egyidejűleg jelentkezőke ell figyelembe venni. Előfordulhat például, hogy a csatornák tenyészidőn kívüli mértékadó vízhozama csapadékból, tenyészidőn belüli mértékadó vízhozam pedig az öntözőtelepek, halastavak elvezetendő vizéből adódik. A jegyzet (J. 3.131.) részletesen tárgyalja az egyes tényezőket és számítási módjukat. Az évközi rajzfeladatban, egyes különleges esetektől eltekintve, csak a csapadékból származó felszíni vizet kell figyelembe venni. 2.63. A csapadékból származó fajlagos vizhozam A csapadékból származó fajlagos vizhozam meghatározásához több elmélet ad útmutatást, ezekkel a jegyzet részletesen foglalkozik (J.3.13.). Itt csak az évközi rajzfeladatban alkalmazandó módszereket tárgyaljuk: bemutatjuk, hogyan alkalmazhatók és csak utalunk a többi módszerre. Az évközi rajzfeladatban a fajlagos vízhozamot a következő módszerekkel kell meghatározni: A) A fajlagos vizhozam becslése tapasztalati értékek alapján B) Kis vizgyüjtőterületü (F é. 10 km2) csatornaszelvények fajlagos vízhozamának meghatározása közelitő számítással. C) Nagyobb vizgyüjtőterületü (F - 10 km ) csatornaszelvények fajlagos vízhozamának meghatározása a viz összegyülekezésének és a vízgyűjtőterület felszinén lejátszódó tározásnak a figyelembevételével. A fajlagos vízhozamot a rajzfeladatban mindhárom módszerrel meg kell határozni, de a B ) és C) módszerrel kapott értékeket kell a csatornaméretezésnél figyelembe venni. 2.64. A fajlagos vizhozam becslése tapasztalati értékek alapján A fajlagos vizhozam becsléséhez az előadási jegyzet 7. és 8. táblázatában levő adatokat használjuk fel. t, 2.641, A táblázatok használata A J.7. táblázat a síkvidéki vizgyüjtőter öleteket osztályozza. Első lépésként a táblázat alapján meg kell határozni, hogy a vizsgált vízgyűjtőterület melyik osztályba tartozik. A J.8. táblázat a vízgyűjtőterület osztálybasorolásának és nagyságának függvényében me gadja a fajlagos vizhozam közelitő értékét. A J. 8. táblázat használatához a téli félév átlagos csapadékösszegének ismerete szükséges. Ez a 12. ábrán levő térképről megállapítható. 2.642. Példa a táblázatok használatára A tanszék által kiadott alaptérképen a vizsgált vízgyűjtőterület 1:200 000-es méretarányú talajtani térképét is megadjuk. Ennek alapján meg keli becsülni az egyes talajfajták %-os arányát, (A talajtani helyszinrajz jelmagyarázata az 1. táblázatban.) Határozzuk meg a 3. ábrán bemutatott vízgyűjtőterületre jellemző fajlagos vízhozamot. Első lépés ként állapítsuk meg, hogy a 3, ábrán bemutatott vízgyűjtőterületen az egyes talajfajták milyen %-os arányban találhatók:- 48 -
