Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
A jövőben a felszíni vizrendezett területek öntözése válhat szükségessé, hiszen ez jelentené a helyes vízgazdálkodást. Az összes öntözési mód közös jellemvonása, hogy jó öntöző berendezést és öntözési üzemet csak szabályos mezőgazdasági egységeken lehet megvalósítani. Ne kelljen a megépített csatornákat néhány év múlva esetleg megszüntetni és az önt özés igényeinek megfelelő uj hálózatot építeni. A tervezett csatornákkal nem lehet minden kis mélyedés vizét összegyűjteni. Ez sok kis csatorna tervezését tenné esetleg szükségessé, amelyek szétszabdalnák a területet. A kis mélyedések közelében húzódó mellékcsatornákkal adjuk meg -a lehetőséget arra, hogy a mélyedések vizét gyűjtőcsatornákkal, illetve ideiglenes csatornákkal elvezessék (?„ ábra). Az évközi rajzfeladat készítésekor a megadott alaptérkép és adatok alapján nem lehet minden kérdésben egyértelműen dönteni. Ki kellene menni a helyszínre, gazdaságossági számításokat kellene végezni. Ezt a jelen esetben nem tehetjük meg. Feltételezzük a helyszíni iszem- lét, a hiányzó adatokat és információkat magunk vegyük fel és így döntsünk. Álláspontunkat magyarázzuk meg a műszaki leírásban. (Okoljuk meg például, hogy miért az adott vonalvezetést választottuk.) 2/9* ábra 2.324. A csatornák kapcsolata egyéb vonalas műszaki létesítményekkel a lehető legkevesebb helyen keresztezzenek. Uj közúti, de különösen vasúti műtárgyak létesítése körül - ményes és drága, A MÁV és a KPM előírásai szigorúak. Lehetőleg több csatorrát fogjunk össze és egy helyen vezessük á. azokat az ut, illetve vasút alatt. Müut és vasút mellett ne tervezzünk olyan csatornát, amely nagyobb vízgyűjtőterület vizét gyűjti össze, mert ilyen létesítését a MÁV és a KPM nem engedélyezi. (Ut és vasutmenti árok feltétlenül szükséges, de ez csak az ut és vasút közvetlen környezetének vizét gyűjti össze.) A csatornák tervezésekor a mérnöki gyakorlatban általában nyomvonalbejárással egybekötött helykijelölés^ eljárást tartanak, amely során a hálózat vonalvezetésével kapcsolatban érdekelt szervek képviselői észrevételeket tesznek. Fel kell deríteni például, hogy a csatornák nem kereszteznek-e felszín alatti (víz, gáz, olaj) csővezetéket, illetve kábelt. Amennyiben ilyen keresztezés van, a vezetéket üzemeltetővel kell a keresztezés műszaki megoldásában megjegyezni. Amennyiben a csatorna távvezeték oszlop mellett halad el, az oszlop és a csatorna partéle között, illetve a belógó vezeték alatt biztosítani kell a földmunkagépek, kisebb csatornáknál a kézimunkások munkájához szükséges biztonságos méreteket. Az előírások változékonyak, ezért csak a figyelmet kivánjuk felhívni ezekre a szempontokra. 2,325. A csatornahálózat és a települések kapcsolata A településeket a lejtő felőli oldalukon övcsatornával kell körülvenni. A csatornahálózatot úgy kell tervezni, hogy a települések belső vízelvezető hálózatának befogadójául is szolgáljon. A települések környezetében a csatornákat úgy keik kialakítani, hogy a záporok alkalmával a településből kizúduló vizmeny- nyiséget be tudják fogadni. Országos viszonylatban a gyors fejlődés eredményeként jelenleg nagyon sok község készíttet belső vízrendezési tervet. A pestmegyei Monor községet például az utóbbi években többször is elöntötte a felszíni viz és ennek hatására nagyarányú vízrendezési munkálatokat kezdtek. A záporok alkalmával lezúduló vízmennyiséget nagyméretű csatornákon a község határában levő tározó tóba vezetik, majd innen- 42 -
