Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
kisebb vizszállitóképességü: felszíni vízelvezető csatorna vezeti le fokozatosan a vizet a felszini vízelvezető főcsatornába és ezen át a Dunába. Ezt a megoldást sok esetben a rajzfeladatként kiadott területeken is gazdaságosan alkalmazhatjuk. 2.326. A csatornák egymástól való távolsága Úgy válasszuk meg a csatornák távolságát, hogy a viz 500-1000 m-es ut utánoz általunk tervezett csatornákba juthasson. Ez azt jelenti, hogy a csatornák 1-2 km-re haladjanak egymástól. A viz messzebbről nehezen jut el a csatornákba. Mezőgazdaságilag müveit, a rétegvonalak szerint sik területen a művelés következtében 30-40 cm-es magasságkülönbségek is keletkezhetnek. Ilyen esetben nagy mélységű elöntésnek kellene előállnia ahhoz, hogy a vizlepel esése következtében vízáramlás legyen a csatornák felé. (A viz egyébként a talajban szivárogva, vagy a gyűjtőcsatornákon és gyüjtőárko- kon, illetve a védekezést lebonyolítók által készített ideiglenes csatornákon át jut az általunk tervezett csatornákba.) 2.327. A fajlagos csatornahossz Hazánkban a felszini vizveszélyes síkvidéki vízgyűjtőterületeken a fajlagos csatornahossz: 110-1370 m/km2, átlagosan 610 m/km2. Az értékek nagy eltérésének fő okai kétségtelenül az egyes területek eltérő sajátosságai, de szerepet játszik az is, hogy sok hazai öblözetben csak a főcsatornákat építették meg és a kellő sűrűségű mellékcsatornák és alacsonyabbrendü csatornák építése elmaradt. Terveznünk 500-1000 m/km2 érték körül. (Ebben az értékben a legalacsonyabbrendü csatornák nincsenek behne, azokat nem kell megtervezni.) 2.33. A csatornák helysz inrajzi vonalvezetési változatai Az évközi rajzfeladat készítése során a csatornák vonalvezetését az alaptérképre fektetett pausz- papiron kell tervezni. Az első változatok készülhetnek skiccpauszon, a kidolgozott vonalvezetési változatokat azonban rendes pauszpapiron kell elkészíteni a Vonalvezetési vázlatok cimü rajzmellékletekről a 2.133. pontban elmondottaknak megfelelően. A tervezés során több változatot kell vizsgálni. A vizsgálandó változatok számát a gyakorlatvezető határozza meg. Olyan feladat, amelynek megoldására csak egy lehetőség volna, nagyon ritkán,fordul elő. Változati lehetőségek például a következne:- több bekötés a befogadóba,- más befogadó választása,- árapasztó, illetve összekötő csatorna tervezése,- közbenső szivattyútelep tervezése a terület belsejében,- a magasabb területek vizének különválasztása gravitációs megoldású öv-, illetve külvizcsator- nával,- tározó tervezése a befogadó tehermentesítésére. 2.4. A vízszállító hálózat magassági vonalvezetésének tervezése 4 Ezt a feladatot a helyszínrajzi vonalvezetés tervezésével egyidejűleg kell megoldani. A magassági vonalvezetés vizsgálata nélkül nem dönthető el ugyanis, hogy az egyes csatornákban biztositható-e a szükséges fenék-, illetve vizszinesés. A magassági vonalvezetés tervezését próba hossz-szelvényeken kell végezni. Ezeket a 2.134. pontban elmondottak szerint kell kidolgozni. A próba hossz-szelvényekkészitésekor csak a csatornák viz- szintjét kell megtervezni, a csatornák beköthetőségére a vizszintek alakulásából következtetünk. Lehetőleg minden mélyedésből gravitációsan lehessen elvezetni a vizet. Minden mellékcsatorna bekötése biztosítható legyen a főcsatornába. Kivételes esetekben, gazdaságossági, vagy egyéb okokból azonban el lehet tekinteni ezeknek a követelményeknek a teljesítésétől.- 43 -
