Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. Dobos Alajos–Fekete András: Esőszerű öntözés

vonatkozik, a hidránsig azonban még újabb 12 m csőszakasz szükséges. Ennek a szakasznak a nyomásveszteségét a r 2 -|

h = B Q l v 1

(n + kC5)

képlettel kell számítani. (Esetünkben ez az érték 1,011 m-el egyenlő.) A két veszteség összege a teljes veszteség értékét szolgáltatja:

7,6099 + 1,011 = 8,6209 m

A szárnyvezeték által szállított vízhozam a táblázatból is megkapható és a köyetkező képlettel is

számítható:

n

% Q = nQ + ]T AQ [l/sec]

SZ 1 1=1 1

ahol AQi = kC^Q^ [l/sec] n

és A Q. = kC Q [l/sec] .

— 1 o 1

i=l

Példánk esetében a Q számítással meghatározott értéke a következő:

10

AQ = 0,00066 . 412,5 . 1,33 = 0,362 [l/sec]

i=l 1

és Q = 10 . 1,33 + 0,362 = 13,652 [l/sec] .

SZ

A hidránknál szükséges nyomás értéke pedig:

H = H + h = 29,0 + 8,62 = 37,62 m. ny v ------------T

ekintettel azonban arra, hogy különböző növényi kultúrák esetén a szórófejeket a föld felszíne felett különböző magasságban kell elhelyezni, az előbbi nyomás értékét a szórófejállvány magasságával még meg kell növelni. Feladataink esetében, amennyiben nem gyümölcsös öntözéséről van szó (akkor rendszerint 3,0 m) ezt az értéket 1,5 m-re vegyük fel, igy a hidránsnál szükséges nyomás értéke:

H = 39,12 m.

—jiy -------------—

Az évközi rajzfeladatban a nyomásveszte léget képlettel is és táblázatos formában is meg kell

határozni. Diplomatervben az egyik módszer is elegendő.

d) A felszínalatti csőhálózat hidraulikai méretezése.

A szárnyvezetékek vízszállításának, valamint azok üzemelési rendjének ismerete után a számyvezetékeknek a mellékvezeték szempontjából mértékadó üzemállását kell meghatároznunk. Erre azért van

szükség, mert a mellékvezeték egyes szakaszai - attól függően, hogy hány db szárnyvezeték üzemel változó vízhozamot szállítanak. Meg kell tehát keresnünk a mellékvezeték azon szakaszait, amelyeket.

a szárnyvezetékek által szállított vízhozam egy- vagy többszörösére kell méreteznünk, A különböző

üzemelési tervek más-más mértékadó állást eredményeznek. Ezek megállapítása sokszor hosszadalmas

és bonyolult művelet. A 39. ábrán vázolt üzemelés esetén a mértékadó üzemállást a mellékvezeték jobb

oldalán elhelyezett szárnyvezetékek kiindulási üzemállása szolgáltatja, A H és H között egvr a H és

1 u «5

Hg között kettő, a Hg és H? között három a H,_-től a fővezetékig négy számyvezeték vízhozamát kell a

mellékvezetéknek szállítania. Az egyes csőszakaszok vizszáilitásának, valamint azok hosszának és a C tényező ismeretében a gazdaságos csőátmérő a 29, ábra segítségével meghatározható. A gazdaságos átmérők meghatározását mindig a kedvezőtlenebb elhelyezésű csőszakaszok esetén kell jre^deni. Az elmondottakat a 39. és 40. ábrák segítségével mutatjuk be, A C tényező értéke C= 12 —rrr—-——= 0,0057.

louU • 1,0

Első lépésként az üzemi egység mellékvezetékének átmérőjét határozzuk meg (1-5 szakasz), majd annak ismeretében a 30. ábráról a keletkező nyomásveszteség értékeit olvassuk le. A továbbiakban az 5-6,

6-7, 7-8, és 8-9 csőszakaszok átmérőinek meghatározását kell elvégeznünk. A 39. ábrán az említett csőszakaszok átmérőm kívül, a szállított vízhozamot és a keletkező nyomásveszteséget is feltüntettük.- 224 -