Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

7. A Balaton és a Balaton-vidék 1863-tól 1944-ig

A Balatonon, a tó szél- illetve hullámverési viszonyainak megfelelően két kikötő-típus alakult ki. A széltől védett északi parton mederbe nyúló egyenes, vagy ívelt hajlású mólók, a délin két mólótól közrefogott, s kellő mélységre kikotort zárt kikötő-medencék épülnek. A tervezés alapelve, hogy nemcsak a gyakorlati-műszaki követelményeket kell tekintetbe venni, hanem az esztétikai szempontokat is érvényesíteni kell, hogy a kikötők harmonikusan illeszkedjenek a tájba . . . A kikötőépítés az egyéb üdülőhelyeitől megfosztott országban a két háború között sem szakadt meg, sőt erőteljesen folytatódott. A kikötők fenntartása is jelentős műszaki feladat: azokat a hullámverés és az áramlások okozta hordalékvándorlás feliszapolvS hatása miatt 1—-3 évenként kotorni kell. A kikötők zömmel közforgalmiak — vagyis a személy- és áruforgalom lebonyolítására épültek, de vannak üzemi kikötők is, és növekszik — a közforgalmi kikötők tehermentesítése érdekében — a sporthajókikötők száma is. Ma összesen 16 hajó és 2 kompkikötő van üzemben: Keszthely, Balatongyörök, Szigliget, Badacsony, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred, Alsóőrs, Balatonalmádi, Balatonkenese, Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, valamint a rohamosan növekvő forgalom miatt ismételten átépített tihanyi és a szántódi rév.* üzemi kikötő Pálkövén és Alsóőrsön, teherrakodóval ellátott kikötő Siófokon, Szemesen, Bogláron és Révfülöpön van.** A sporthajak a Balatonon A Balatonnak nemcsak a motorhajózása jelentős, hanem — és egyre inkább •— sporthajózása is. Kialakulása szintén az 1860-as évekre esik. Az első sporthajók — yachtok — Széchenyi Béla hajói voltak, amelyek közül az egyiket, mintegy harminc évvel korábban, még Széchenyi István hozatta Magyarországra. Széchenyi Béla kezdeményezése olyan hatásosnak bizonyult, hogy már egy évre rá megalakult az első balatoni vitorlásegylet is: a „Balatonfüredi Yacht Egylet", Széchenyi Béla és Ödön részvételével. Az első vitorlásversenyt — mégpedig nemzetközi mezőnnyel — 1882-ben rendezték. Két évre rá pedig „Stefánia Yacht Egylet" néven újabb egylet is alakult. A vitorlássport fellendülését valójában azonban csak a századforduló fejlődő fürdőélete hozta, amikor megjelentek a svertes kishajók, s a korábbi nehéz és költséges kuttereket felváltották könnyű — és szélesebb tömegek számára is elérhető — cirkálók, yollék, kalózok és dingik . . . A fejlődés a két háború között még erőteljesebbé vált: 1930-tól már nemzetközi versenyeket, 1933-ban pedig vitorlás Európa-bajnokságot rendezhettek Füreden . . . Valóban tömegsporttá azonban a vitorlázás csak a felszabadulás után * Badacsonytomaj kikötője — használaton kívül; külön kikötője van a balatonkenesei honvéd üdülőnek és a balatonaligai MSZMP üdülőnek. ** A vízügyi szolgálat által épített kikötőket 1953-ban a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium ill. a MAHART vette át. A vízügyi szolgálat helyi szerve a Balatoni Vízügyi Kirendeltség (1960) ma csak a sporthajó és vegyeshasználatú (Zánka, Aliga, B. őszöd) kikötők építését látja el.