Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)
6. Vízszabályozások a Balaton térségében a XIX. század derekától
Sió-szabályozási terve poltassék — annak mélységéig erős és az idő minden viharával dacoló kőtöltések (ti. mólók) építtessenek, azokon túl végre egy olyan zúgó (zsilip) alakíttassék, mely hivatva legyen, hogy . . . egyrészről az alsó vidékek minden áradástól mentesíttessenek, másrészről pedig a társaság hatalmában álljon ennek segélyével, saját csatornáját időszakonként tisztogatni . . ." Az idézetből és a mellékelt rajzból kitűnik a körültekintő terv műszaki értéke is: javasolt nyolcnyílású főzsilipje az első Sió zsilipterv, kőgátja pedig az első balatoni móló terve volt. (L. a 19. ábrát.) A malom megváltásának és lebontásának költségei azonban kimerítették a társulat anyagi erejét, a mederfejlesztési munkák megszakadtak és a zsilip építése elmaradt. így a malomgát lerombolása csak a Sió-völgy helyzetét rontotta — anélkül, hogy a Balatont függetleníteni tudta volna az időjárás szélsőségeitől. Ez pedig csak szembeállította a két érdekeltséget. Érdekellentétekben egyébként sem volt hiány: az északi, zalai parti birtokosok tiltakoztak a jövedelmező nádtermelést veszélyeztető vízszintleszállítás ellen. 30 A különböző törekvések közül még a legpozitívebb volt — bár teljesen hatástalan és minden anyagi alátámasztást nélkülözött — az alsó-zalavölgyi érdekeltségek állásfoglalása a Beszédes-féle duna—balatoni vízi út mellett. Szabályozási munkák a Zala vízgyűjtőjén. 26" Bár a Zala-szabályozás ügye is régóta foglalkoztatta az érdekelteket, említésre méltó munkára csak a Zala Vízlecsapoló Társulat 1829. évi megalakulása után került sor. A társulat működési területe azonban csak a Zala 24,7 km hosszú alsó szakaszára szorítkozott. A Bajomi István Zala megye második mérnöke által készített szabályozási tervet ugyan már 183ó-ban elfogadták,* de a kivitelezés — Szalós Mihály 1855. évi javaslatára némileg mó* Bajomi István részletes terve Beszédes József, valamint Póka Antal zalai és Vörös László Somogy megyei mérnök 1834. évi ,,tanulmányterve" alapján készült.
