Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

6. Vízszabályozások a Balaton térségében a XIX. század derekától

18. ábra. Beszédes József kikötőépítés és partvédelem állami kezelésbe vétele volt, a vízügyi szolgálat első önálló balatoni szervének: a Balatoni Kikötők Felügyelőségének a létrehozásával. Az említett munkálatok műszaki eredményei és gazdasági vonatkozásai részletesebb ismertetést érdemelnek. A Sió és a Balaton szabályozása 1863-ig

26-29 Jóllehet a sárvízi kezdeményezéshez a Sió-menti érdekeltségek korán csatlakoztak — Beszédes és munkatársai 1825-ben már tízéves tevékenységről számolhattak be a területről — a társulat megszervezése lassan haladt, s az eredménytelen 1834. évi kísérlet után csak 1847-ben realizálódott. Az egyetlen eredmény pedig sokáig csak a mezőkomáromi (hídvégi) malom megváltása és 1853. évi elbontása volt. (A többi Sió-malom eltávolítása az érdekeltek ellenállásán megbukott.) Eredményesebb volt a tóparti birtokosokból alakult Balaton Anyavízszabályozó Társulat (1842) működése, mely megvette, és az előbbi érdekeltséget megelőzve már 1847-ben lebontotta a Balaton-vízszint leszállításának legnagyobb akadályát jelentő kiliti malmot és gátját. Ennek hatására a tó vízállása ismét több mint egy méterrel (4 láb 8 hüvelykkel) csökkent és mintegy 6000 kh új parti terület vált használhatóvá. E munkák a vízszíntleszállítás mellett egyéb vonatkozásban is figyelmet érdemelnek. Mind ez ideig úgyszólván ismeretlenek voltak, s a tervező Türk György kéthelyi mérnök nevét is csak az újabb kutatás derítette fei. (Ti. a Szerző. A Szerk. megjegyzése.) „A tervnek főbb vonalai abban összpontosultak — írja róla a munkálatok kortárskrónikása 1863-ban

28 — hogy a megvett kiliti malom esését felhasználva — a Balaton - tükre 4'~8

7A atâfeb szállítassék — a Sió torkolatánál, nehogy ez a tó hullámzásai által elisza-