Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 3. A tiszai vízgyűjtő éghajlata
Kapnikbánya (Cavnic) 1263 mm-e és Nagybánya (Baia Maré) 953 mm-e jellemez, míg a torkolat felé haladva a folyó eléri a 600 mm-es esővonalat (Vásárosnamény 604 mm). A Kraszna alacsony fekvésű vízgyűjtőjében mindenütt 700 mm alatt marad a csapadék. A maximum Zilahon (Zaläu) 691 mm. A síksági részek 600 Ilimnél is kevesebbet kapnak: Mátészalkán már csak 571 mm a 40 évi átlag. A Bodrog vízválasztója a kárpáti gerinc legalacsonyabb, K-ről Ny-felé csökkenő magasságú szakaszán fut. A Latorca és az Ung forrásvidékén viszonylag magas, és még a DNy-i áramlatok útjában áll, azért itt 1300 mm-t is meghaladó csapadék hull, de Ny felé haladva alacsonyabbak a hegyek és esőárnyékba kerülnek, a csapadék tehát 800 mm alá száll. Az Ondava és Tapoly völgyében 700 mm-nél is kevesebb (Bártfa — Bardejov, 670 mm). A vízgyűjtő síksági részén 700, sőt a Bodrogközben 600 mm alatt marad a csapadék (Sátoraljaújhely 580 mm). A Szlovák-érchegység északi lejtőjén eredő Sajó felső szakaszán a 900 1000 mm-es csapadékvonal is megtalálható, de a Gömöri-medence már 600 mm-nél is kevesebbet kap, és csak a Bükk északi oldalán mérnek ismét 700 800 mm-t meghaladó mennyiségeket (Bánkút 896 mm). A Szepesi-medencét, a Hernád völgyét a Magas-Tátra védi. Ezt tükrözi az iglói (SpiSská Nová Vés) 646 mm. Csapadékban szegény a Tárca völgye is (Eperjes — PreSov, 646 mm). A folyó alsó szakaszán tovább csökken a csapadék, Hidasnémetinél csupán 598 mm. A Cserhát, Mátra és a Bükk fekvéséből következik, hogy a Zagyva vízgyűjtőjét viszonylag kevés csapadék áztatja. Még a Kékestetőn sem mérnek 788 mm-nél többet, a terület jelentékeny részére pedig 550 mm-nél kevesebb jut. Éppen ellenkező a helyzet a Körösök vízgyűjtőjében, hiszen az Erdélyi- szigethegység a Ny-i légáramlatokat feltartóztató első, és nem is kis akadály. A Fekete- és a Sebes-Körös forrásvidékén, a Bihar hegységben ezért 1300 mm feletti csapadék hull. A Fehér-Körös 1000 mm-t meghaladó csapadékkal öntözött területről ered. A Berettyó csak a Réz-hegységből (M until Plopisului) kap 900 mm-en felüli csapadékot, a Szilágyságon 600 mm-nél kevesebbet mérnek. Ugyanez vonatkozik a Körös-medence egész síksági szakaszára: a 600 mm-es esővonal még román területen, az országhatárral párhuzamosan fut. A Maros vízgyűjtőjének csapadékviszonyai nagyon változatosak. A folyó legfelső szakasza a Gyergyói-medencében a Görgényi-havasoktól védett területet szel, így a 742 mm magasan fekvő Ditrón (Ditr&u) is csak 573 mm a csapadék sokévi átlaga. Magukat a Görgényi-havasokat, ahonnan a Nyárád ered, 1300 mm-ig terjedő csapadék jellemzi, a minden oldalról körülzárt Erdélyi- -medence azonban feltűnően száraz. Marosvásárhelyen (Tirgu Mures) 616 mm a csapadék, Gyulafehérvárott (Álba Iulia) pedig mindössze 516 mm. A Kü- küllők vízgyűjtőjében is zömmel csak 600 — 700 mm csapadék hull. A Gyalui- -havasok déli lejtőinek vizeit összegyűjtő Aranyos esőárnyékos területről érkezik. A Déli-Kárpátok vízfolyásai, főként a Sebes és a Sztrigy, viszont csapadékban bővelkedő területet kapcsolnak a Maros vízgyűjtőjébe, amelyet az 1200 mm-es esővonal zár körül. A Ruszka-havasban is eléri a csapadék az 1100 mm-t. A Maros vízgyűjtőjének elkeskenyedő alsó szakaszát 700 mm alatti csapadék jellemzi. Aradon 599 mm a sokévi átlag, és tőle Ny-ra még kevesebb. A Béga vízgyűjtőjének legnagyobb része síkság. A területnek csak csekély része kap 700 mm fölötti csapadékot, a nagyobbik részt 600 mm-nél kevesebb jellemzi. 58
