Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában
Matrobolla Mótraaerecske 22.2. ábra. A Mátra-vidéki Regionális Vízmű hálózata, 1977. ([16] nyomán, kiegészítve) A Miskolci Városi Vízművektől üzemelésre átvett két vízmű Alsó- és Felső- zsolca, valamint Miskolc részére szolgáltat napi 30 000 m3 ivóvizet. A fejlesztési tervek szerint az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat 1985-ben már 450 000 lakost fog vízzel ellátni. Völgyzárógátas tározóinak a térfogata 31,5 millió m3 lesz. A rendszer ma még különálló részeit egy-egy északi, ill. déli nyomvonalon haladó vezeték fogja összekötni [13], és ezzel kialakul a jövőben — a villamosenergia-elosztó hálózathoz hasonlóan — az egész országra kiterjedő országos vízelosztó hálózat egyik fontos eleme [10]. A távlati tervek érthető módon fokozódó szerepet szánnak a regionális vízműveknek, amelyek — országos viszonylatban — az 1990. évi ivóvízszükségletnek 36%-át fogják szolgáltatni [13a]. Területünk vonatkozásában említésre méltó a Békési Regionális Vízmű terve. A Békésen létesítendő felszíni vízmű 80 000 m3/nap termelése Gyula—Békéscsaba —Békés -Doboz—-Sarkad — Gerla 130 000 lakosának vízellátását oldhatja meg. A több települést ellátó vízművek műszaki és üzemgazdasági előnyei nyilvánvalóak. A kisebb települések igyekeznek ezért valamely közeli vízmű szolgáltatását igénybe venni, vagy ha erre nincs mód, összefogással közös vízmüvet létesítenek. Néhány példa: Szolnokról kap vizet Szandaszőlős és Rákóczi- falva. Közös vízmű látja el Gyomát és Endrődöt (épült 1973—1977-ben 16 km fővezetékkel 18 000 lakosra). Szerencs 1964-ben létesült vízműve az 1974. évi bővítés óta Bekecs községnek is juttat vizet, és épül Legyesbénye csatlakozó 540
