Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

vezetéke (két mélyfúrású kút, 28,4 km vezeték, 17 000 lakos). Sárospatak vízellátását 1968-ban az 1906-ban épült sátoraljaújhelyi vízmű bővítésével és egy 13,8 km-es összekötő vezetékkel oldották meg (10 aknakút, 31 000 fő). Megemlítjük még, hogy közös vízmű szolgálja ki Békéscsaba és Békés 70 000 lakosát. A napi termelés 15 000 m3, a gerincvezeték hossza 20 km.

Kisebb települések összefogására számos példát idézhetnénk. A Riese—Zemp- lénagárd —Nagyrozvágy körzeti vízműrendszer teljes kiépítése után 9 község 11 ezer főnyi lakosát fogja ellátni. A vizet mélyfúrású kutakból veszi, gerincvezetékének hossza 15,7 km. A Monok—Abaújszántó—Abaújalpár kisregio- nális vízmű 7 község 14 ezer lakosa részére épül. Ugyancsak mélyfúrású kutak táplálják. Heves megyében kisregionálisnak nevezhető a detk—vison- ta —halmajugrai vízmű, amelynek három mélyfúrású kútja 7 000 főt szolgál ki [15].

*

A vízgyűjtő többi országában is keletkeznek természetesen kisebb-na- gyobb térségre kiterjedő regionális vízművek.

Ilyenek Romániában a Nagybánya és Kolozsvár körzetében létesült völgy- zárógátas tározókból táplálkozó vízművek, vagy a Dés és Déva térségét ellátó művek. Nagyszabású regionális vízmű épül a Mezőség délnyugati részén, ahol a Marosra telepített négy szivattyútelep öt, együttesen 190 km hosszú fővezeték segítségével 450 1/s vizet fog biztosítani a Szászrégen — Kissármás — Mező- záh — Ludas vonal, ill. a Maros határolta terület községei részére. Az első ütemben elkészült marosvásárhelyi üzem, amely teljes kiépítése után a fenti víz- mennyiség 45%-át fogja szolgáltatni, egyelőre a 40 km-es Marosvásárhely — Mezőrücs—Mezőpagocsa fővezetéket látja el [14a],

Kelet-Szlovákiában az 1960-as évek elején lépett üzembe három csoportos vízellátó rendszer, és további három épül ([14b], kiegészítve).

Adataik a következők:

1. Torna — Szepsi—Kassa {Túrna—Moldava n. B.—KoSice) vízvezeték. A 35 km hosszú gerincvezeték 40 — 45 000 főt lát el a tornai és somodi karszt- források vizével. A vízmű kapacitása 120 1/s.

2. A murányi (Murán) csoportos vízvezeték 64 km-es fővezetéke a Nagyrőce (Revúca) térségében fekvő községek 20 000 lakossának ad ugyancsak karsztvizet. A vízszállítás 60—100 1/s.

3. A Bodrog menti csoportos vízvezeték (Pobodrozsky skupinovy vodovod) a Sátoraljaújhellyel határos Slov. Nővé Mestotól viszi a Ronyva melletti kutakból vett vizet Királyhelmec (Kral’. Chlmec) érintésével a csehszlovák—szovjet—magyar határszögletben fekvő Feketemező községig (Öierna nad Tisou). 90 1/s-ra épült ki, 20 000 lakost táplál.

Három további községcsoportot fognak ellátni a következő, épülő vízművek:

4. Kisbosnya—Tőketerebes (BoScice — TrebiSov). 25 km hosszú vezeték, 80 1/s felszín alatti víz mintegy 30 000 főre.

5. Cirókaófalu (Starina). Víztározó. A 35 km-es gerincvezeték az egész homo nnai járás kiszolgálására épül.

6. Csendespatak—Eperjes (Tichéj Botok Brelov). 250 — 800 1/s felszíni vizet fog adni mintegy 80 000 lakosnak.

*

541