Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 21. Az ipar és a közlekedés szolgálata

21.19. kép. A Keleti-főcsatorna tiszavasvári, hajók átkelésére is alkalmas beeresztő zsilipje. (Kotányi Ottó felvétele. A Vízügyi Tervező Vállalat szívességéből)

létesített, vízszintet tartó elzárásokat hajózsilipek váltják fel. A csatornát keresztező két vasúti fővonal pályájának megemelése helyett hajó-süllyesztő zsilipek építését tervezik [26]. A Tisza—Körös —Keleti-főcsatorna körforgalmi vízi út azonban csak nagyobb távlatban valósulhat meg.

Ez a helyzet a Sajó vízi út javai is, amelynek fő feladata a borsodi iparvidék import kohászati alapanyaggal való ellátásának olcsóbbá tétele lesz [26]. A kanyargós Sajó-medernek a század elején tervezett csatornázása helyett (15.6. ábra) oldalcsatorna létesül, amely az 1943-ban Tiszapalkonyánál megépült 4 km-es szakasz vonalát folytatva, eleinte a jobb parton halad, majd Felsőzsolca és Miskolc között szintben keresztezi a Sajót, hogy a bal parton folytatódjék a berentei (kazincbarcikai) újabb keresztezéséig (21.8. ábra). A keresztezési helyeken duzzasztómű biztosítja a vízszinttartást.

A csatorna teljes hossza 52,3 km. A 40 m-es magasságkülönbség legyőzését kilenc hajózsilip teszi lehetővé. Mivel a csatorna táplálása a Sajóból, a folyómenti vízhasználatok miatt, nem mindig biztosítható, gondoskodni kell róla, hogy szükség esetén a Tiszából kaphasson pótlást. Minden vízlépcsőnél szivattyútelep létesül, — turbinaszivattyúkkal. Együttes kapacitásuk 1 MW, és évi 1,7 GWh csúcsenergiát adnak. A létesítményt Miskolcon és Kazincbarcikán kikötő, a tiszapalkonyai hőerőműnél és a Tisza-vidéki Vegyi Kombinátnál rakodó teszi teljessé.

*

A tiszalöki vízlépcső duzzasztó hatása folytán a Bodrog a szlovák határig hajózhatóvá vált. Érthető tehát, hogy a kedvező adottság felkeltette a szlovák tervezők érdeklődését. Egy, a magyar határ közelében Ladamóc525