Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 21. Az ipar és a közlekedés szolgálata
21.2. táblázat Az ipar frissvízigényének, vízelhasználásának és szennyvízkibocsátásának alakulása a tiszai vízgyűjtőben ([3], a 3—212. táblázat alapján) Év 1970 1975 1990 2000 Frissvízigény [millió m3/év] 2581 3040 8701 12182 index 100 118 .338 467 Vízelhasználás [millió m3/év] 343 576 2324 3325 index 100 168 678 968 Használtvíz-kibocsátás [millió m3/év] 2238 2463 6377 8857 index 100 110 285 396 Az elszennyezett víz feltételezett aránya, % — 15 18 27 33 Tisztításra szoruló ipari szennyvíz [millió m3/év] —300 —440 — 1700 —2900 index 100 147 567 968 tításra szoruló szennyvizeké csaknem tízszeres. Amellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ipari szennyvizek 10—15%-a jelentős mennyiségű kátrányt, fenolt, nehézfémsókat vagy rothadóképes növényi és állati hulladékot tartalmaz, és ennek a mennyiségnek mintegy a fele kis patakokba jut, ahol kellő hígulás híján nemcsak az élővilágot károsítja, hanem megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a vízhasználatot a vízfolyás alsóbb szakaszán [7]. A kilátások tehát sötétek: a szennyvíztisztítás jelentősége napról napra nagyobb lesz és óriási gazdasági erőfeszítésekre szorítja az érdekelt országokat. Az ipari szennyvizek tisztításának helyzetéről a vízgyűjtő egészének vonatkozásában nincs áttekintésünk, és nem tudjuk az ezen a téren a vízvédelmi intézkedések hatására a legutóbbi évtizedben bekövetkezett örvendetes fejlődést sem számszerűen bemutatni. A hazai felmérések csak egyes üzemekre, vagy az üzemek kisebb-nagyobb, esetenként különböző csoportjára terjedtek ki, és — mérőberendezések hiányában — jobbára becsült értékeket eredményeztek. A közös vízgyűjtő többi országáról még ilyen, közelítő jellegű adataink sincsenek. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint ([5], 558. o.) a Tisza-völgy magyarországi részének üzemei 1960-ban 1,80 millió m3/nap használt vizet bocsátottak ki, és ebből 12% minősült károsan szennyezettnek, de csak 6,3% jutott szennyvíztisztító telepre. 1975-re a használtvíz-kibocsátás napi 2,02 millió m3-re növekedett és a kezelésben részesülő hányad 14%-ot ért el. Ez az arány a közeli években nem fog lényegesen megváltozni. 1975-ben a tiszai vízgyűjtő magyarországi részén 560 ipari szennyvízkezelő berendezés volt üzemben, 450 ezer m3/nap teljesítőképességgel. 1980-ra 610-re növelték a számukat és együttes kapacitásuk 600 ezer m3/nap. Az erőteljes növekedés a szennyvízbírságok hatását tükrözi. Szomszédaink is nagy erőfeszítéseket tesznek az ipar vízszennyező hatásának mérséklése érdekében, közelebbi adataink azonban rájuk vonatkozóan nincsenek. 506
