Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban
20.9. táblázat A talajvédelemben részesítendő területek kiterjedése a tiszai vízgyűjtő magyarországi részének hegy- és dombvidékein (Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 1960) A védelem módja Közép-tiszai és Mátra-vidék Észak-Magyar- ország [km2] A tiszai vízgyűjtőben összesen [km*] [km*] % Vízszintes j művelést 2162 1746 3908 48,3 Táblás-sávos 1 igénylő 781 1109 1890 23,4 Sávos I szántóföldterület 380 512 892 11,0 Szigorított sávos J 257 340 597 7,4 Szánt óföldterület ös szesen 3580 3707 7287 90,1 Egyéb módon hasznosítandó területek Gyeptelepítóssel védendő 34 56 90 1,1 Erdősítendő, fásítandó 191 418 609 7,5 Teraszozással védendő 25%-nál !• gyümölcsös 26 45 71 0,8 nagyobb lejtésű | szőlő 14 20 34 0,4 összesen 3845 4246 8091 100,0 A keretterv a már kialakult vízmosások megkötésére is kiterjed. Az 1960. évi állapot szerint 746 vízmosáskötő gát várt megépítésre. Közülük 266 a Tárnának a Gyöngyös beömlése feletti szakaszán, és 134 a Hangony vízgyűjtőjében. A talajvédelem végrehajtásának közvetlen irányítása a MÉM Növénytermesztési Főigazgatóságának a kezében van. A talajvédő erdősítések és erdőhasználatok az Országos Erdészeti Főigazgatóság ügykörébe tartoznak. Az Országos Vízügyi Hivatal az iránytervek készítésén kívül a vízrendezési és talaj- védelmi társulatok szervezésének és felügyeletének főhatósági irányításáról gondoskodik. A végrehajtás agronómiái vonatkozásban a megyei tanácsok V.B. mezőgazdasági osztályának, vízügyi vonatkozásban a vízügyi igazgatóságoknak a feladata ([20], 313. o.). A talajvédelmi munkálatokat a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium 1970. évi 22. sz. rendelete értelmében 70%-ig terjedhető támogatás segíti. A tényleges munka azonban lassan halad előre. Nemcsak költséges volta miatt. Nehézségekkel jár a talajvédő gazdálkodás szemléletének kialakítása, ill. elfogadtatása — a szintvonalirányú művelésre való áttérés, a művelési ágak megváltoztatása (a szántóterület csökkentése) —, és a nagyüzemi gazdálkodás bevezetését is figyelembe vevő táblásításnál a domborzathoz igazodás (a meglevő gépekhez való alkalmazkodás helyett), végül — mivel a veszélyeztetett területeken számos termelőszövetkezet és állami gazdaság osztozik — a célszerű üzemegyesítés ([35], 26. o.). Mivel a talajvédelmi feladatok nem különállóan, hanem a talajjavítás részeként (vízrendezéshez, fásításhoz, meszezéshez kapcsolódva) jelentkeznek, és 493
