Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

megvalósításuk fokozatos — a táblák és a gyűjtőutak hálózatának kialakításától a művelési ágak megváltoztatásán és a vetésszerkezet átalakításán keresztül a vizek rendezett elvezetéséig, sőt vízmosáskötő gátak, áteresztők és víztározók építéséig —, a talajvédelem előrehaladását nem tudjuk számszerűen jellemezni. 1977-ig országosan 350 000 hektárra terjedően végeztek komplex meliorációt és 86 500 hektáron talajvédelmi erdőtelepítést [36].

A talajjavítás folyamatos művelet, nem lehet befejezni. Jellemző erre Kamarás MiKLÓSnak a Felső-Tarna vízgyűjtőjében végzett munkákra vonatkozó következő megjegyzése:

,,Az 1964-es terv előirányzataihoz képest 1974-ig a vízgyűjtőnek mintegy 50%-án valósult meg a talajvédelem . . . (de) az általános fejlődés dinamikus folyamatának szemszögéből. . . csak minteqy 30-40%-os kiépítettségről beszélhetünk.” ([35], 25. o.).

A helyzet jellemzéseként álljon itt annyi, hogy főként a Felső-Tarna-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat fáradozásának nyomán a 27 050 ha kiterjedésű vízgyűjtőben az 1957. évi állapothoz képest 4950 hektáron megváltozott a föld hasznosítási módja. 3950 ha-nyi meredek területen szűnt meg a talajpusztító szántás, ill. leheltetés, hogy erdőnek (20.23. kép) és nagyüzemi gyümölcsösnek, ill. gyepesítésnek adjon helyet. Az 1966 és 1975 közti tíz év alatt 2461 ha új erdőt, 505 ha nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek, 1999 ha-t gyepesítettek és 1246 ha-on újították fel az ősgyepet. A vízrendezés következtében 960 ha-nyi rét vált szántóföldi művelésre — kapások termelésére — alkalmassá (uo., 28—29. o.).

*

20.23. kép. Talajvédelmi erdősítés korábbi szántóföldön a Felső-Tarna vízgyűjtőjében Bükkszéknél. (Horváth Vilmos felvétele. Vízügyi Tervező Vállalat)

494