Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

20.4. táblázat

Az öntözések eddigi és tervezett fejlődése a Tisza vízgyűjtőjében ([15] alapján, kiegészítve)

Terület

1965.

1970.

1975.

1980.

2000.

évben öntözésre berendezett terület1

[ezer ha]

%

[ezer ha]

%

[ezer ha]

%

[ezer ha]

% | [ezer ha]

%

Szovjet

1,0

0,4

3,6

0,9

(10,9)

2,2

(65.0)

7,8

(107,3)

5,6

Román

26,7

9,6

90,3

22,7

(153,6)

31,6

(158,7)

19,0

(596)

31,4

Szlovák

3,4

1,2

16,9

4,2

(36,7)

7,6

(84,7)

10,1

(193)

10,2

Magyar

232,6

S3,8

265,0

66,3

242,8

50,0

400

48,0

(750)

39,6

Jugoszláv

14

5,0

24

6,0

(42)

8,6

(126)

15,1

(250)

13,2

összesen

277,7

100.0

399,8

100,0

486,0

100,0

(834,4)

100.0

(1896,3)

100,0

1 A tervszámok zárójelben.

Az öntözésre berendezett területek kiterjedéséről és a távlati tervekről Gr- Gangardt a 20.4. táblázatban összefoglalt adatokat közli ([15], részben kiegészítve).

Romániában a már az ötvenes években megindult fejlődés 1965-től erősen felgyorsult, és az öntözött terület 1970-ig országosan több mint háromszorosára növekedett ([13], 154. o.). Az öntözések súlypontja természetesen a Duna menti síkságon, Olteniában van, de élénk az öntözési tevékenység a Maros és a Körösök völgyében is. A Maroson Nagycsanadnál (Genad) épült vízkivételi mű az Arankáig terjedő bal parti síkság öntözését biztosítja (uo., 340. o.). A jobb parton az ópálosi (Paulis) szivattyútelep 4 m3/s vizet juttat az aradi lapály öntözésére. 1970-ben itt 12 702 ha volt öntözésre berendezve, és 1971- től további 15 000 ha-on nyílt meg erre a lehetőség [13a]. A Marosból kivett víz egy része a Csigér közvetítésével a Fehér-Körös völgyébe jut, ahol 1971-ben 798 ha-t öntöztek (uo.). A Fehér-Körös bal partján a Beszédes építette Malom- -csatoma (Canalul Morilor, 16.4. kéjp) 1300 ha gravitációs vízellátását biztosítja ([13], 284 o.). A Sebes-Köröst a Fekete-Körössel összekötő Felfogó-csa- torna (Canalul Colector, lásd 10.8. ábra) is kiterjedt öntözéseket táplál (278. o.). Végül a Kraszna völgyében is folyik 700 ha-on öntözés (257. o.).

A nagyszabású tározási tervek, amelyeknek az 1970-ben jóváhagyott vízgazdálkodási nemzeti program fokozott lendületet adott, nagymértékben segíti az öntözés kiterjesztését. Csupán a Fehér-Körös vízgyűjtőjében, a már megépült feltóti (Táuf) tározón felül (19.5. kép) négy tározót terveznek öntözési célokra. A Honctő (Gurahont) alatti, magán a Fehér-Körösön, 240 millió m3-es térfogatával 50 000 ha vízszükségletét biztosíthatja [13a].

Szlovákiában a Bodrog vízvidékére jut az öntözött terület 70%-a: távlatban 59 500 ha öntözését irányozták elő [16]. Kelet-Szlovákia legjelentősebb öntözőrendszere a 2892 ha kiterjedésű szomotor—nagykemencei (Somotor— Vei’. Kamenec), a magyar határ közvetlen közelében, beépített azbesztcement nyomóvezetékekkel és öt nyomásközponttal ([17] és [18], 59. o.). Kisebb öntözések vannak a Sajó, a Rima, a Hernád és a Tárca völgyében, amelyeket nagyszámú kistározó táplál. (Az 1970. évi statisztika 58 kelet-szlovákiai

474