Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

tározóról tesz említést, amelyek közül 32-nek 50 ezer m3-nél kisebb a térfogata [19].)

A Vajdaságban 1951 és 1977 között 25 öntözőrendszer 30 ezer ha-nyi területére készültek tervek és 18 rendszer művei meg is valósultak. 10 000 ha-on felületi, 3600 ha-on esőszerű öntözésre rendezkedtek be a Duna—Tisza- Duna- vízrendszer csatornahálózatára támaszkodva, amelyet, mint említettük, a Dunából vett vízzel táplálnak. (A vízrendszert bővebben a 21.3. fejezetben ismertetjük.) 1972-ben a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó területen már 27 öntöző- rendszer üzemelt 28 500 hektáron, fele részben az egykori Ferenc-csatorna mellett, ahol az öntözésnek nagy a múltja ([14], 587. o., 20.4. ábra). Legnagyobb közöttük az 1954-ben felületi öntözésre berendezett 3120 ha-os cser- venlta-veprőci (Crvenka—KruMic) rendszer. Az 1957-ben kiépült szenttamási (Srbobran) II.-rendszer 1975 ha-nyi területéből 1100 ha-t már eső- szerűen öntöznek ([14], 40. o.). A Vajdaság legkorszerűbb öntözőrendszere azonban a Kikindai-csatornából táplált 4000 ha-os Bánát — Kikindai-rendszer, amelynek két nyomásközpontja 70 km-nyi beépített azbesztcement vezetéken juttatja a vizet a szárnyvezetékekbe (590. o.).

Az esőszerű öntözés előretörése különben általános. Amíg Magyarországon 1975-ben az öntözésre berendezett terület 70%-ára terjedt ki az esőszerű öntözés, Romániában országosan 77%, Csehszlovákiában 93%-os arányt képviselt. Különösen terjednek a beépített nyomócsöves rendszerek.

*

Az öntözések előirányzott fejlesztésére vonatkozóan a 20.5. táblázat számadatait idézhetjük, amelyeket a két előző táblázat alapján számítottunk ki.

Öntözőteiepek

+

< 100

ha

A

100 - 500

ha

a

500 -1000

ha

a

1000- 2000 ha

■

> 2000

ha

Vízfolyás Csatorna D-T-D csatorna o városok

20.4. ábra. Öntözések a Vajdaságnak a Tisza vízgyűjtőjében levő részén. ([14] nyomán)

475