Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 9. Az első vízi munkálatok és a Tisza-szabályozás megalapozása

7. Egyesületünk czíme: ,,Tiszavölgyi Társulat” ; ’s ezennel kijelentjük, hogy a’ Tiszavölgy szabályzásának fogalmába nemcsak a’ Tiszának, hanem a’ vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és áltatok okozott mocsárok és kiöntések rendezését, korlátozását és illetőleg lecsapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását is belefoglaljuk, — Kelt Pesten 1846-dik év Január 26-dikán.

Előttem: Gr. Széchenyi István sk.”

(40 aláírás, — közöttük kettő „küldőik jóváhagyását fenntartva” megjegyzéssel.)

A szerződvény lehetővé tette, hogy Széchenyi a munkák megkezdéséhez 400 ezer forintos kölcsönt szerezzen a Rotschild, Sina és Eskeles bankházaktól. A kamara is engedélyezett évi 100 ezer forintot, és az uralkodó „saját kincstárából”, két évre elosztva, összesen 100 ezer forinttal támogatta a nagyszabású tervek megvalósulását. így 550 ezer forint kezdőtőkével indult a nagy vállalkozás. A munka folytatásához az érdekelt birtokosok az ártérbe tartozó területekért holdanként évi 15 krajcár befizetését vállalták, és erről kötelezvényt adtak ([20], 31. o.).

Márciusra elkészült VÁsÁRHELYinek az egész Tiszára vonatkozó szabályozási terve, amelyet Széchenyi a Tiszavölgyi Társulat áprilisra összehívott második ülése elé terjesztett megvitatásra. Ekkor történt, hogy a viták hevében VÁsÁRHELYit szívszélhűdés érte: 1846. április 8-án elragadta a halál.

1846. augusztus 27-én azonban a Tiszadob melletti urkomi magaslat mellett mégis megtörtént a tervezett 8 km hosszú, tiszadob—szederkényi átvágás bal partján húzódó, ún. Széchenyi-gát építésének első, ünnepélyes kapavágása: megindult a munka.

JEGYZETEK

1 Hajón itt természetesen egyszerű ladikot kell érteni. Sekélyebb vízben rúd vagy evezőlapát segítségével tolták, a mélyebb helyeken szabadon úszott, a mocsaras, ingoványos részeken bivaly vagy ló segítségével húzták át. Ilyen jármű „a Sárréten kívül tán az egész világon nem volt: sárhajó, amit a sár fölött a ló húzott” írja Győrffy ([7], 24. o.).

2 A török elnyomás elől menekülő szerbek bevándorlása már 1686-ban megindult: Szabadkára és Szegedre 1687-ben telepedtek be. 1711—12-ben kezdődtek a nagy német telepítések: gróf Károlyi Sándor németeket hív Szatmár megyei birtokaira; „a török elleni ostromlásban bizonyított törekvéséért” 1723-ban magyar nemességgel jutalmazott gróf Mercy 1717 és 1734 között 53 német községet alapít a Temesi bánság területén, ahová spanyolokat és bolgárokat is hoz, — csak magyarokat nem. A Békés megyei szlovákokat az 1723-ban ugyancsak „hazafiúsított” báró Harruckern János, „az élelmezési ügy alezredese” telepíti be.

3 Átvágás látható már Hankuss János 1782. évi térképén is (8.1. ábra).

1 A magyar pénzügyi igazgatás önállósága 1686-ban a budai kamara felállításával megszűnt: a kincstári bányák és erdők jövedelme, éppúgy, mint az adóbevétel, Bécsbe vándorolt. Az osztrák ipar védelmére hozott 1759. évi rendelkezések Magyarországot nem engedték a mezőgazdaság szintjéről felemelkedni. 1770—72-bori az országot gazdaságilag teljesen elszigetelik, az ipar kialakulását minden eszközzel megakadályozzák.

5 1 pozsonyi mérő = 62,5 liter.

6 A vízi utak jelentőségének értékeléséhez tudnunk kell, hogy a közutak fenntartását csak 1825-ben tették a megyék feladatává, amelyek erről a jobbágyság és a városi polgárság munkaerejére támaszkodva gondoskodtak. Az állam csupán a főútvonalakat vette saját kezelésbe, 1851-ben.

203