Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 9. Az első vízi munkálatok és a Tisza-szabályozás megalapozása

7 Az idézeteket Gallacz fordításában [8] közlöm.

8 Lányi Sámuel (1791—1860) személye és munkássága sokáig nem részesült a megérdemelt elismerésben. A Tisza-mappációt pl. gyakran még ma is Vásár helyi-felvételként emlegetik. Még azt sem tudtuk, hogy azonos azzal a Lányi SoMÁval, akit a művészet- történészek és a lexikonok jeles festőként tartanak nyilván, és akinek önarcképét a Magyar Posta levélbélyegen is megjelentette. Életrajzát be. Bendefy LÁszLÓnak köszönjük [19].

9 A felvételek kapcsán a meglevő töltésekről is készültek hossz-szelvények. Együttes hosszuk 300 km-nél is több volt, az ármentesítési tervek kidolgozása során tehát figyelembe kellett őket venni. Az Országos Levéltár ezeknek a hossz-szelvényeknek egész sorát őrzi. Méretarányuk a hosszúságokra 1" = 800° (1: 57 600), a magasságokra 1" = 20' (1:240), ill. részben 1" = 12' (1:144).

10 Vedres István: A Tiszát a Dunával össze kaptsoló újj hajókázható tsatorna .... Szeged, 1807.; A sivány homokság használhatása. Szeged, 1825.; A’ túl a’Tiszai nagyobb Árvizek eltéríthetésirül egy-két szó. Tudományos Gyűjtemény, VI. kötet. Pest, 1830.

Beszédes József: A’ mezei gazdaságra, mesterségekre, és kereskedésre alkalmaztatott Inzsenérségből próbául előadva a’ Bevezetés. Tudományos Gyűjtemény, 1830. VI. 4.; Magyar Országi hajós folyó nagy ágazat. Tudományos Gyűjtemény, 1836. XII. 6.; Vízosztó épület és malomcsatorna Arad vármegyében. Társalkodó, 1836. 70. sz.; Hazánkban jelenleg fentálló vízzel bánó két részvényes társaság rövid leírása. Jelenkor, 1837. 17. sz.; Kolozsvártól Grétzig hajókázható Országos nagy Csatorna tervének és a földszín s folyóvízágy ótalmi elvének rövid előadása. Pest, 1839.; Fehér-Körösi malmokról . . . .Századok, 1840. 7. sz.; Gyakorlati műtani értekezés tekintetes Zemplén megye folyói és ezekkel kapcsolatban levő vizek szabályzatukról. Dunaföldvár, 1842.; Mérnöki irányzatok, Pest, 1843.

11 Huszár Mátyás 1818-ban készült tervének csak a mellékletei ismeretesek. Ezek szerint a Tisza jobb partján Tiszakarádtól Titelig 377 km, a bal parton Komorótól Titelig 681 km, a jobb és bal parti mellékfolyók alsó szakaszán 185, ill. 364 km töltést irányzott elő. Továbbá 120 helyen tervezett átvágásokat, amelyekkel Titel és Vásárosnamény között 423 km-rel rövidítette volna meg a folyó pályáját ([23], 150. o.).

A Budán székelő „Tiszamérési Központi Intézet” 1846. április 13-án — többek között — a Tiszaújlaktól Tokajig terjedő Tisza-szakasz 1:216 000 méretarányú litografált, a tervezett töltéseket is feltüntető, áttekintő térképét is Vásárhelyi rendelkezésére bocsátotta (uo., 167. o.).

204