Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 9. Az első vízi munkálatok és a Tisza-szabályozás megalapozása
megyék — amelyeknél a kormánykinevezés elfogadásával amúgy is elveszítette népszerűségét — nem lehetnek megfelelő bázisai a szabályozásnak. Ezért olyan megoldást keresett, amelynek alapja az ügybeni érdekeltség, és biztosítéka a megfelelő irányítás, ill. felügyelet. A megoldást az egyes folyószakaszok mentén árvizektől fenyegetett mindkét parti területek birtokosainak összefogásával alakítandó, a megyei hovatartozandóság helyett a természet- földrajzi adottságokhoz igazodó társulatok életrehívásában, és a feladat országos jelentőségére tekintettel egy, a társulatok munkáját összehangoló és irányító központi szerv, a Tiszavölgyi Társulat megalakításában látta. Ugyanakkor biztosítani kívánta a munkálatok fölötti állami ellenőrzést, közlekedés- ügyi jelentőségükre tekintettel pedig állami támogatásra is számított. Még 1845 őszén végigjárta a Tisza völgyét, hogy az érdekelteket a nagy ügynek megnyerje, társulatokba tömörítésüket sürgesse, és előkészítse egy országos értekezlet megtartását a helyi szervek teljhatalommal felruházandó képviselőinek részvételével. Ennek a Tiszavölgyi Társulat alakuló üléséül szánt értekezletnek az előkészítését szolgálta Eszmetöredékek különösen a Tiszavölgy rendezését illetően című röpirata (Pest, 1846. 73 o.), amelyben a szabályozás sikerének feltételeit a következőképpen sorolta fel: ,,1-ször kimentő mérnöki terv, 2-szor lehető legnagyobb egység ezen tervnek alkalmazásában ; és e szerint 3-szor egy parancsoló és számos szófogadó, 4-szer kész cassa (vagyis folyamatosan biztosított pénzügyi alap); 5-szőr mindig éber és szorosan egybehangzó felvigyázat a véghezvitt munkák jó karbani tartására.” Az 1846. január 20-, 22- és 26-án megtartott nagygyűlés kimondta a Tiszavölgyi Társulat megalakulását [24] az alábbi „Szerződvény” elfogadásával ([15], 106. o.): ,,Alulírtak áthatva azon meggyőződéstől, hogy az egyetemes Tiszavölgy szabályozásának mind anyagi mind szellemi jótékonysága, úgy a’ közhazára, mint az alulirt egyesekre megmérhetetlen; nem különben arról is meggyőződvén, hogy a’ nagyszerű vállalat sikerítésére mostani viszonyaink közt egyedül a’ felséges koronás Királyunk kegyelme által gyámolított magántársulati út vezethet; e’ czélból egy a’ Tiszavölgy minden vizeinek és mocsarainak szabályzására minden érdeklett vidék lakosait egybefoglaló nagy társulatba lépünk, ’s magunkat ezen szerződvény erejénél fogva következőkre kötelezzük; úgymint: 1. A’ Tiszavölgy rendezését, mind az árvizek korlátozása mind a’ hajózás előmozdítása tekintetéből, a’ kormány felhívó lépései, úgy a’ honnak közös, magunknak pedig közvetlen érdekei által ösztönöztetve tűzvén ki czélul, mindent, mi tehetségünkben áll és szükségesnek mutatkozik, összehangzó és közértelmű ’s központosított működéssel elkövetendünk, hogy ezen nagyszerű czélt karöltve és vállvetve a’ kormánynyal elérhessük, és az e’ végből szükséges munkálatokat mielőbb megkezdhessük. 2. Lekötelezzük magunkat, hogy az ország törvényeinek . . . alapján a’ Tiszavölgy rendezésének költségeiből reánk a’ nyerendő haszon arányában esendő pénzösszegeket, pontosan és múlhatatlanul fizetendjük .... 202
