Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 8. A Tisza-völgy a vízi munkálatok megkezdése előtt
vizek a terep rendkívül csekély esése miatt csak igen lassan húzódtak visz- sza a mederbe. Bizonyos, hogy éghajlati és domborzati okokból is a legtöbbet szenvedett a Tokaj feletti völgyszakasz, amelyet évente esetleg többször is sújtottak az árvizek. Súlyos volt a Körös-rendszer helyzete is, míg a Közép- és Alsó-Tiszát főként csak az erősen csapadékos teleket követő hóolvadás dagasztotta meg rendkívüli mértékben. Pontosat nem tudunk a régebbi tiszai árvizekről, hiszen az első tiszai vízmércét 1831-ben állították fel Szegeden, és a korábbi időkből csak az 1772. évi árvíz tetőzési magassága ismeretes ugyanott. Levéltári kutatással bizonyosan össze lehetne gyűjteni az árvízi elöntésekre vonatkozó számos helyi feljegyzést, de összefüggő képet aligha lehetne belőlük kialakítani. A Tisza-szabályozást megelőző időkből egyetlen, az 1816. évi, árvízre vonatkozóan maradtak ránk nagyobb összefüggő területre vonatkozó egykorú feljegyzések. Értéküket növeli, hogy szakemberektől származnak, és így száraz adatszerűségük ellenére is jó betekintést nyújtanak az Alföldön még a XIX. század elején is uralkodó vízviszonyokba. Az egyik feljegyzést Huszár Mátyás nagyváradi kamarai igazgató 1823- ban készült tanulmánya alapján Gallacz idézi ([19], I. kötet, 228. o.)3. ,,A Fehér- és Fekete-Körös áremelkedése 8 napig, az árvíz legmagasabb állása 4 napig és lefolyása 28 napig tartott, mely alkalommal (Gyula) Vári, Gyula, Kétegyháza és (Békés)Gsaba községek határai . . . teljesen elárasztattak . . . . Vári község belsőségeinek nagy részébe a Fekete-Körösből a Keszi-fok útján . . . tört be az áradat, Gyula és Csaba . . . belsőségei pedig nagymérvben a Fehér- Körösből öntettek el, továbbá Doboz községnek egész határa és belsőségének fele része az ár martalékául esett, s végre Kétegyháza községének határa Elek felőli folyással szintén elárasztatott .... Számos épület bedőlt, különösen Gyulán és Csabán .... Ugyanakkor a Maros kiöntése egyesült a Fehér-Körös árvizével(!).” ,,Az egyesült Fehér- és Fekete-Körösön, Békés, Körös-Tarcsa és Mezőberény községeknél . . . nemcsak egész községek határa — néhány holdnyi, szigetként az árvízből kiemelkedő, magasabb fekvésű szántóföldek kivételével —, hanem a belsőségek 3/4 része is elöntetett, számos épületnek rombadőlését okozván ....’’ ,,A Sebes-Körösnél az árvíz 28 napig tartott, lefolyása pedig 35 napot vett igénybe, mely alkalommal nemcsak az 50 000 kát. holdnyi mocsár, hanem különösen Vésztő község teljes határa és belsőségének egy része is el volt árasztva, hová az ár a Fekete-Körös felől is hatolt és számos épületet tett semmivé. Egyúttal Szeghalom és Körös-Ladány teljes határait is elöntve, ... a Kettős-Körös áradatával a Büngösd-ér közvetítésével egyesült.” „A Berettyó árvize 60 napig tartott és 40 napi lefolyás mellett. . . elárasztotta nemcsak ezen folyó nagy kiterjedésű mocsarát és az azon alóli vidéket a Nagy- Körösig, hanem a Sárréten fekvő összes községek, úm. Füzes-Gyarmat, Déva- ványa, Nagy-Rabé, (Biharnagy)Bajom, Szerep, (Sárrét)Udvari, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr stb. belsőségeibe is behatolt.” „A Nagy-Körösön az árvíz emelkedése 21 napig tartott, míg legmagasabb állásának 3 hónapig való szakadatlan megtartásával, ugyanennyi idő alatt került lefolyásra. Ez alkalommal elöntettek Gyoma, Endrőd, Szarvas, (Békés)- Szentandrás, Öcsöd, Kunszentmárton és Szentes stb. községek teljes határai, mely nagy kiterjedésű kiöntésekhez a Tisza folyó árvize is tetemesen hozzájárult.” 12* 179
