Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 6. A felszíni vizek minőségi jellemzői

A hőmérsékleti tehetetlenség folytán a víz felmelegedése és lehűlése némi késéssel követi a levegőét, ami a napi és évi járásban egyaránt megnyilvánul. Nyári napokon különösen jól megfigyelhető, hogy délelőtt hűvösebb a víz, mint a levegő, míg délután fordított a helyzet. A napi maximum a kora délutáni órákban következik be. Az évi menetben feltűnő, hogy márciusban jóval alacsonyabb, október novemberben jelentékenyen magasabb a víz havi közép6.1. ábra. A Tisza-víz és a levegő havi középhőmérséklete Szegeden

hőmérséklete a levegőénél. Az évi szélsőségek azonban, mindezek ellenére januárra és júliusra esnek, mert a fáziseltolódás csupán néhány napnyi. A mondottakat a Tisza szegedi szelvényében mért vízhőmérsékletek alakulását szemléltető 6.1. ábra világítja meg, amelyen a léghőmérséklet évi menetét is feltüntettük.

A Tisza vízhőmérséklete forró nyári napokon elérheti a már fentebb említett 30 °C-ot, és télen néhány tized foknyira megközelítheti a fagypontot.

A folyó vizének júliusi középhőmérséklete Tiszabecsnél, a szovjet—magyar határon, még 20,3 °C, de az Alföldön megtett kereken 600 km-nyi út során Szegedig fokozatosan 21,8 °C-ra emelkedik. Az évi középhőmérséklet Tiszabecsnél 10,2 °C, Szegednél 11,4 °C, míg a levegőé 9,0, ill. 11,2 °C.

Az áramlás turbulenciájának hatása abban is megnyilvánul, hogy a folyók vizének hőmérséklete egy-egy keresztszelvényen belül gyakorlatilag minden ponton azonos.

6.2. Hordalékszállítás [3—5]

A magyarországi Tisza-szakaszon görgetve, ugrálva és csúszva tovasodródó fenékhordalék szemnagyságáról a 6.1. táblázat nyújt áttekintést. Ennek az anyagnak a mozgása szakaszos. A nagyobb szemek csak akkor mozdulnak ki nyugalmi helyzetükből, ha megárad a folyó, és le is rakódnak, mihelyt az

127