Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás

vízerőhasznosításra és árvíz-visszatartásra épült völgyzárógátas tározómedencéket, a síksági halastavakat és öntözővíz-tározókat éppúgy, mint a természetes tavakat és a tengerszemeket.

A Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjében csupán a 7 ha-os szinevéri (Szine- vir) ,,tengerszem”-tó érdemel említést. A halastavak és a régebbi, egykor a faúsztatást szolgáló kisebb tározók együttes vízfelülete 400 ha.

A tiszai vízgyűjtő szlovákiai részén 4 nagyobb völgyzárógátas víztározót és 35 kisebb természetes tavat tartanak nyilván, amelyekhez 60, ugyancsak kisméretű halastó és öntözővíz-tározó járul. Víztükrük együttes nagysága 5560 ha (terület-arányban 3°/00). Ebből 3040 ha jut a Laboré árvízcsúcsainak visszatartására épült Vihorlát-tározóra (Ze.mplínska Sírava, 19.2. kép) és további 1400 ha az Ondava nagydomásai (Vel’ka DomaSa) tározójára (°1.2. kép), amely elsősorban ipari vízellátást szolgál. Ha még a már említett ung- szennai tavak vízterületét is figyelembe vesszük, világos, hogy a többi állóvíz csupán egy-egy terepmélyedést kitöltő kis, természetes tó, ill. vízhasznosítás céljából létesített helyi jelentőségű apró tároló.

A romániai részen, a Mezőség már említett tavain kívül, a Radnai-, a Szebe- ni- és a Szörényi-havasok glaciális teknőiben csillogó tengerszemek, továbbá a dél-erdélyi só-medence tavai érdemelnek figyelmet. Az előbbiek — a Visó (Visen) forrásvidékén 16, a Kudzsiréban (Cugir) 3, a Sztrigy (Strei) forráspatakjainak völgyeleteiben 45 — többségükben egészen kicsinyek. 1 ha-nál nagyobb mindössze 5 van köztük, és a Retyezátban levő Bucura-tó 8,4 ha-os vízfelületével erősen kiemelkedik a sorból (5.5. kép). Az utóbbiak - Vízakna (Ocna Sibiu) 12 tava és Szováta (Sovata) 7 tava — sem nagyságukkal tűnnek ki, hiszen a szovátai Medve-tó (Lacul Ursu) is csak 3,8 ha-os (5.6. kép).

Ezeknek az adatoknak a kiegészítésére az 5.6. táblázatban a tározómedencékről készült kimutatást közlöm. Nagyság tekintetében itt is az ipari vízellátás céljából épült szurdoki tározó (Strimtori, 131 ha) és a csolnakosi tározó (Cincis vagy Teliuc, 261 ha, 21 A. kép) vezet. A további 44 tározó együttesen 2188 ha-t, vagyis egyenkint átlag 50 ha-t képvisel.

Megjegyzem, hogy az idézett 1968. évi kimutatás összeállítása óta számos újabb tározó létesült. A 19.3. fejezetben foglalkozunk majd velük.

•5.5. kép. A Bucura-tó a Retyezát hegységben. Legnagyobb mélysége 15,7 in.