Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás
5.6. kép. A szovátai Medve-tó (Lacul Ursu). Vízfelülete 3,8 ha. (Foto: Al. Comänescu, Editura Meridiane) A síkvidéki tavak közös jellemzője sekély voltuk, vagyis kis tározóképességük, amiért érdemleges vízjárást szabályozó hatásuk nincsen. A Mezőség tavai mérséklőén hatnak ugyan a Füzes, ill. a Ludas vízjárására, de ez a Szamos, ill. a Maros szempontjából már alig számít. Még az árvíz-visszatartásra épült Vihorlát-tározónak és a Körös-vidék árvíztározóinak is csekély a térfogata ahhoz, hogy befolyásuk a Tiszáig terjedjen. Ugyanez vonatkozik a hegyvidék ipari- vagy ivóvízellátást, ill. energiatermelést szolgáló völgyzárógátas tározóira. Helyi kiegyenlítő hatásuk természetesen vitathatatlan, de még a nagyobb tiszai mellékfolyók vízjárását sem módosítják érdemleges mértékben. 5.6. táblázat Tározómedencék a tiszai vízgyűjtő romániai részén (1968. évi állapot) Víz vidék A vízerő- hasznosításra A haltenyésztésre és öntözésre A vízellátásra, árvíztározásra és üdülésre Az összes víztározó száma szolgáló víztározók vízfelülete [ha] száma vízfelülete [ha] száma vízfelülete [ha] száma vízfelülete [ha] Felső-Tiszai 0,1 1 0,1 Szamos—Kraszna — — 7 291,6 i* 131,0 8 1 422,6 Körösök és Berettyó — 17 1515,1 — 17 1515,1 Maros és Aranka í 2,0 17 379,0 i** 261,0 19 642,0 Összesen i 2,0 42 2185,8 2 392,0 46 2579,8 *A szurdoki (Strimlori) tározó a Láposba ömlő Fernezelyen (Firiza), Nagybánya ( Baia Maré) közelében. ** A esolnakosi (Cinci? vagy Teliuc) tározó a Maros mellékvizén, a Csernán (Cérna), a vajdahunyadi (Hunedoara) iparvidék vízellátására. 122
