Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
A vidra kifejezetten víz közeli emlősállat. Tápláléka legnagyobb része halakból áll, de emellett rákokat, puhatestűeket és a kisebb emlősállatokat is elfogyasztja. Ritkasága miatt védelem alatt áll. A vizek környékén — a vidrán kívül - gyakran megtalálhatók a pézsmapocok, vándorpatkány és a vízicickány. Ezek az állatok alkalmi halkártevőknek számítanak. 1.1.6 Társulások a vízben A nyíltvíz életközössége két nagy csoportra osztható: a plankton- és nekton szervezetek csoportjára. Mindkét életközösség jellemzője, hogy aljzatot nem igényelnek, hanem a vízben szabadon lebegnek, vagy kisebb-nagyobb mértékben úszással változtatják a helyüket. Plankton-. Ha egy tó vizét figyelmesen megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a vízben szabad szemmel éppen láthatóan apró élőlények sokasága él, melyek állatok. Ha néhány csepp vízmintát mikroszkóp alatt vizsgálunk, akkor abban zöldszínű egysejtű növényeket fedezhetünk fel. A megfigyelt állati és növényi szervezetek szabadon lebegnek a vízbe. Ezeket az élőlényeket gyűjtőnéven planktonnak nevezzük. Kismértékben a mozgás szervecskéik segítségével önálló mozgásra (úszásra) ugyan képesek, de apró méretük miatt a helyváltoztatásukat inkább a víz áramlása befolyásolja. Beszélhetünk: növényi (fitoplankton), baktérium (bakterioplankton) és állati (zooplankton) plankton szervezetekről. Fitoplankton: A fitoplanktont mikroszkopikus méretű egy- és többsejtű, vagy telepeket alkotó algák tömege alkotja. A legfontosabb szerepük abban nyilvánul meg, hogy a víz szervetlen tápanyagkészletét a fotószintetizálásuk során élő energiában gazdag szerves anyaggá alakítják. Magas víztartalmuk mellett jelentős mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és zsírszerű anyagokat, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Ezért algák táplálékul szolgálhatnak a vízben élő állatok jelentős részének, - vagyis a táplálkozási lánc első és legfontosabb láncszemét alkotják. Mennyiségük és faji összetételük a fény, a hőmérséklet és a szervetlen tápanyag mennyiségének függvényében az év különböző szakaszaiban erősen változik. Bakterioplankton-. A baktériumok kis méretük miatt igen könnyen lebegnek a vízben. A jelenlétük biológiai teszteléssel és mikroszkópi vizsgálattal bizonyítható. Ezeknek a szervezeteknek fontos szerepük van a tóban keletkezett holt szervesanyag (pl. ürülék, elpusztult növényi és állati szervezetek stb.) és a kívülről bekerült szervesanyag (pl. bemosódás, halastavak trágyázása stb.) lebontásában, ásványosításában. Ezt a folyamatot természetes öntisztulásnak is nevezzük. A lebontás során keletkezett szervetlen anyag a zöld klorofillal rendelkező növények részére táplálékul szolgál. A baktériumok valamivel kisebbek a növényi plankton 30
