Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

20. táblázat: Napi abraktakarinány optimális mennyisége a testtömeg százalékában, ha a víz hőmérséklete 25 °C

Átlagos testtömeg kg/db

Napi takarmány a testtömeg %-ában

0,01 ig

8,0

0,01 -0,02

7,5

0,02 - 0,03

7,0

0,03 - 0,04

6,5

0,04 - 0,05

6,0

0,05-0,10

5,5

0,10-0,25

5,0

0,25 - 0,50

4,5

0,50 - 1,00

4,0

1,00 - 1,50

3,5

1,50 - 2,50

3,0

2,50 - 4,00

2,5

4,00 - 6,00

2,0

6,00 - tói

1,5

Tapasztalati tényként állapítható meg, hogy a takarmány napi adagja a testtö- meg-%-ban kifejezve a kezdetben nő, majd fokozatosan csökken, jóllehet a napi és időszaki takarmány-felhasználás augusztus közepéig ténylegesen növekedik. A jelenség látszólagos ellentmondása mögött az áll, hogy időközben a pontyállomány is erőteljesen gyarapodik, s nem mindegy az, hogy minek a %-át számítjuk ki.

A bemutatott példa alapján látható, hogy a takarmány évközi felhasználását meg kell tervezni, majd a végrehajtás során a felhasználás ütemét, kisebb módosítását, a többi termelési mutató alakulásával összhangban, évközben kell elvégezni.

A takarmányozás év végi értékelése a TE-val

A takarmányozás eredményét mindig elemezzük, értékeljük. Az év végi értékelési módszer bemutatására vegyünk egy példát.

Halastavunk egységnyi (1 ha) területén 710 kg szaporulatot értünk el (mindig a nettó halterméssel számolunk!). Év közben feletetésre került 2000 kg takarmány- búza.

Az első műveletben kiszámítjuk a takarmányhozam mennyiségét. Ezt megkapjuk:

Takarmányhozam, kg =

Feletetett takarmány, kg Takarmány-együttható, kg

143