Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)

Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 2. A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások differenciálegyenletei

2.3.1.2. Nemprizmatikus medrek

A nemprizmatikus medret az áramlás irányában a tágulás vagy a szűkülés jellemzi. A szabályos, trapéz szelvényű nemprizmatikus medreknek vagy a fenékszélessége (b0), vagy szelvény tágulása (ra = 2g) vagy mindkettő változhat az áramlás mentén (2.3—2. ábra).

Az F szelvényterület függvényszerű kifejezése (h vízmélységgel):

F = F[h(x),b0(x),m{x)], melyből

dF _

ídF

dh ÍdF

+

°l

CD 1

Íd

F

dm

dx

[dh\

pi=konst Ö# lö&o.

Pi=konst

dm

Pi=konst

(2.3-11)

(2.3-12)

Az egyes differenciálhányadosok értelmezése:

ÍdF

= B;

IdF]

= h;

—

dh

ö = konst m=konst

9&o) /i = konst m = konst

(9 m

h=konst öo=konst

96o

dx

ahol

kv

dm

dx

— &2,

kx a fenékszélesség tágulási tényezője,

lc2 pedig a szelvényalak hosszegysógre eső változásának mértéke, így (2.3—12) a következő alakban írható fel:

dF

dx

B—+/c1h + dx

(2.3-13)

Valamely Ax hosszúságú csatornaszakaszon bekövetkező AF szelvényváltozás (2.3—2. ábra):

AFX = B Ah; AF2 = h Ab0; AF3 = —-h1h2.

2

2.3—2. ábra. A szelvényterület hossz menti változása trapézszelvényű nemprizmatikus medrek esetén

76