Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)

Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 2. A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások differenciálegyenletei

2.2— 1. ábra. A kontinuitás értelmezése lineáris terhelések esetén

Valamennyi q vízhozam a vízfolyás hosszegységére vonatkozik. A víz felszínére jutó csapadék függ a vízfelszín hajtásától. Ugyanígy, a gravitációs erő hatása alatt álló szivárgás (qs) is függ a mederfenék <p hajlásszögétől. Ennek a megszorításnak csak a nagyesésű felületeken kialakuló lepelszerű vízmozgás esetén lehet jelentősége [29]. A folyók és csatornák esetén feltételezhetjük, hogy cp ^ 0, és ekkor a (2.2 — 1) helyett kapjuk:

q = <7c - 7s + q0- (2.2 — 2)

Feltételezzük, hogy az 1 — 1 és 2 — 2 felületekkel közrefogott folyadékhasábot (2.2—1. ábra) térfogat szempontjából egyértelműen jellemzi az elemi hasáb. As hosszúsága és az S súlypontján áthaladó F átlagos szelvényterület. Ez az elemi folyadéktest At idő alatt az áramlás irányába tovább haladt, súlypontja Ax távolsággal eltolódott, miközben a hasábot közrefogó felületek az 1'—1' és 2' —2' helyzetbe kerültek. Megváltozott a hasábot jellemző két méret is; hosszúsága: As -f- 6, átlagos szelvényterülete pedig: F -f- AF-re

53