Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)

Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 2. A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások differenciálegyenletei

Az összetett szelvényű medrekben kialakuló vízmozgások számítására (lásd az 5. fejezetet) olyan közelítő eljárásokat ismertetünk, amelyek az a)—h) alatti feltételeket a főmederre és a hullámtérre külön-külön, lényegében ki­elégítik. Ezeket a feltételeket általában egy elemi Ax hosszúságú folyószakaszra kell értelmezni. 2.1.2. A VÁLTOZÓK JELÖLÉSE A matematikai-hidraulikai tárgyalást megelőzően megállapodunk a legfonto­sabb változók jelölésében. A mértékegységrendszer: A hosszúság; T idő; M tömeg; E energia; G erő, súlyerő. x t Q F h z u V B P R C K i 9 z° 9 ^20 J = Js 10 p p G S y g e e n k [L] [ÍT] [L°-] [L] [L] [LT-i] [LT-'] [L] [L] [L} [Z,0’57T-1] [L3T~11 [°/oo] [A2?7-1] [■L] t°] [°/oo] a szelvény koordinátája, mely a vízfolyás irányában pozitív, az idő, a vízhozam, az áramlásra merőleges nedvesített szelvényterület, a vízmélység, a vízszint abszolút magassága, egy elemi folyadékrészecske helyi sebessége, a középsebesség, a víztükörszélesség, a nedvesített kerület, a hidraulikai sugár, a sebesség tényező, a fajlagos vízszállító képességi tényező, az energiavonal esése egy áram vonal mentén, a fajlagos oldal menti térfogatáram, vagy lineáris terhelés, a mederfenék abszolút magassága, a mederfenék hajlásszöge, a mederfenék esése szabályos csatornáknál, iß C*R [°/oo] az energiavonalak átlagos, súlyozott esése, vagy energiadisszipáció (Je), [°/00] a súrlódási disszipáció, [°/ooí a permanens áramláshoz tartozó felszíni esés, \Glß\ a fajlagos nyomás, [ö] erő, nyomóerő, [ér] súlyerő, [ér] súrlódási erő [GL~3] a víz térfogatsúlya, [AT1-2] a gravitációs gyorsulás, [ö?1-^-4] a víz sűrűsége, [A1,2Í7-1] a mederérdességi tényező (Bazin képletéhez), [TL~4I3~\ a mederérdességi tényező (Manning képletéhez), [A1/3A_:l] a meder simasági tényezője (Manning képletéhez), k = 1 fn. Az egyes levezetések során alkalmazott egyéb jelöléseket az adott helyen külön definiáljuk. 50

Next

/
Thumbnails
Contents