Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

8.6.4 Egyesített (kombinált) vizszabályozó műtárgyak

Az árapasztó, a vizkivételi és a fenékleüritő műtárgyak üzemi viszonyai olyanok, hogy - megfelelő kialakítással - elvileg "egyetlen" műtárgy is elláthatja ezt a hármas feladatot. Az ilyen műtárgyakat nevezzük egyesített vagy kombinált műtárgyaknak. A kettős vagy hármas feladat egyesítése a gazdaságosabb műtárgy kialakítását teszi lehetővé.

A 8.34 ábra a Rakaca-völgyi tározó árapasztó szifonjának egyesitett műtárgyát mutatja be. Az árvizet, az üzemvizet és a fenékleüritő vizét ugyanaz az alagút vezeti át a gáttesten. Az árvíz szabályozására azonban egy aknával egybeépített szifon szükséges, mely a közös alagútba szállítja a vizet. Az üzemviz szabályozásához zsiliptábla kell, melyet a kezelőszerkezettel együtt ugyancsak az aknában helyezünk el (zsilipakna). A zsiliptábla meghibásodása esetén a zsilipaknában betétgerendákkal biztosítjuk a tározó duzzasztását. Az üzemvizkivétel és a fenékleüritő számára természetesen hosszabb alagút kellett (8.34. ábra). Arviz idején az Uzemvizkivételi zsilipnek nem kell üzemelni.

Ugyancsak egyesitett vizszabályozó műtárgyat mutat be a 8.30 ábra.

8.6. 5 Műtárgyak kialakításának szempontjai

8.6. 5.1 A műtárgyak kiválasztása

A völgyzárógát típusát attól függően választjuk meg, hogy milyen anyagok találhatók a közelben. Hazai viszonyok között a földgátak a leggyakoribbak. Hegyes vidéken vegyes szerkezetű kő- és földgátakat is építünk. A végleges döntést a gazdaságossági vizsgálatok jelölik ki.

A vizszabályozási műtárgy típusának megválasztása sok körülménytől függ, mint pl.: a mértékadó árvizhozam nagyságától és meghatározásának pontosságától; a gát alatti települések és területek jellegétől és gátszakadás esetén előálló veszélyeztetettségétől; a gát anyagától; a tározó térfogatának nagyságától; a tározó- és vízgyűjtő hidrológiai és meteorológiai viszonyaitól; a téli időjárás jeges viszonyaitól; a felvizi- és alvizi szintkülönbségtől; a vízgyűjtőterület hordaléktermelésétől; a gát szelvényének altalajától; konszolidációra való hajlamosságától; a gát környezetének távlati, regionális fejlesztési tervtől; a továbbfejlesztés (gátmagasitás) esetleges lehetőségétől stb.

98