Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
A távozó vizsugár energiájának megtöréséről az energiatörő berendezéseknél ismertetett alapelvek szerint kell gondoskodni. A túlfolyóknak rnég számos változata ismeretes Q9., 12., 24., 26., 32., 44., 46 . J . Jegyezzük meg, hogy a szifon "korlátozott" vizemésztésü: a tározó vizszintjének váratlan megemelkedésére vizszállitása alig növekszik, szemben a bukógáttal, mely "korlátlan" vizemésztésü. 8.6.3 Vizkivételi müvek, a fenékleüritők és hidraulikai méretezésük A tározók vizét vizkivételi müvekkel vesszük ki a tározóból. A vizkivételi müvek betorkolási szelvényének a minimális tározási vizszint alatt kell lennie. A fenékleüritők olyan különleges vizkivételi müvek, melyeknek célja a tározó teljes leürítése. E cél érdekében a fenékleüritő betorkolási szelvényét a lehető legmélyebbre kell helyezni. A vizkivételi müvek kiképzése számos körülménytől függ: a gát típusától, építésének módjától, a geológiai viszonyoktól és a vízkivétel céljától. Kisebb vízhozam esetén rendszerint acélcső, nagyobb vízkivétel esetén vasbeton alagút, melynek felső végén gereb és közben szabályozó zsilip van. Súly- és ives beton gátaknál szokásos, hogy a vizkivételi alagutat a gát testén keresztül vezetik. Szokásos megoldás az is, hogy a vizkivételi alagutat sziklába vájják és azt a gát megkerülésével vezetik a felhasználás helyére. Kétszeresen ives (un. kupola) gátak amugyis vékony betontestét nem szokták megbontani, hogy abba vizkivételi müvet építsenek be. Itt alkalmazzák főleg a sziklába oldalt bevájt vizkivételi alagutak megoldását. A sziklába vájt alagutas vízkivétel különösen akkor szokott még' szóba jönni, ha az.építés ideje alatt elvezetendő vízről ennek előzetes megépítésével gondoskodhatunk. A vizkivételi müvek alagutjaiban kialakuló viznyomás számos körülmény tői függ és a nyomás értéke igen nagy lehet, melyet az alagút méretezésénél meg felelő biztonsággal kell figyelembe venni. A fenékleüritő gáthoz viszonyított helyzetét lényegében ugyanazok a szempontok határozzák meg, mint a vizkivételi müvét. Szelvénye rendszerint kör, melynek vizlebocsátó képességét a tározó holttere térfogatának és a megengedhető leüritési időnek függvényeként határozzuk meg. A torkolati részt gerebbel kell ellátni. Mind a vizkivételi müvek, mind a fenékleüritők - nek szabályozhatőnak kell lennie. A továbbiakban csak a dombvidéki tározók vizkivételi és fenékleüritő műtárgyaival foglalkozunk, melyeknek vizkivételi müvére jellemző a tározó- térbe beépített vizkivételi torony és a hozzá csatlakozó üzemvizalagut. A torony olyan gerebbel ellátott nyílással rendelkezik, melybe a kiveendő viz a min. tározási szintnél is képes lefolyni. Ebben kerül elhelyezésre a 95
