Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
vízkivételt szabályozó zsiliptábla, vagy a tolózár, melyet a torony tetejéről lehet szabályozni. A 8. 34 ábrán a Rakaca-völgyi tározó kombinált műtárgyát láthatjuk, melyben egyesítve van az árapasztó (szifon) a vizki- vételi mü- és a ienékleüritő is. Az aknát úgy kell kiképezni, hogy a zsilip üzemzavar esetén hozzáférhető és a duzzasztás pedig fenntartható legyen. E célra betétgerendás elzárás jöhet szóba. Az aknát a földműről, vagy hídon, vagy csónakon közelitjük meg. E tekintetben leggazdaságosabb a 8.35/c ábrán bemutatott változat. A torony vasbeton alapját rendszerint kiszélesítik, részben a toronyra ható vízszintes erők (jégnyomás) felvétele, részben pedig az alagúttal történő, megközelítően egyenletes süllyedés biztosítása érdekében. Az üzemviz alagút kör- vagy négyzetkeresztmetszetű, és vízzáró kell hogy legyen. A nagy sebességű helyeken célszerű acélbetéttel védeni, ami egyben jó belső zsaluzattal is szolgálhat épités idején. Hossza rendszerint számottevő, ezért megosztva építik és a nyomatékoknak megfelelően vasalják. Az üzemviz a tornyon és az alaguton keresztül jut az alvizbe, ahol rendszerint energiatörő medence van, majd csak azután következik a szabad- felszinü üzemvizcsatorna. Az üzemviz alagutat vasbeton gallérokkal látják el, hogy a szivárgó viz nehogy utat találjon a műtárgy mellett. A 8.30 és 8.34 ábrákon vázolt esetekben a fenékleüritő is az Uzemvizkivételi alagútba torkollik, ez a gazdaságos megoldás. A fenékleüri- tő is zsilippel van elzárva, melyet csak akkor tudunk csónakról kezelni, ha a viz szintje már leapadt min. tározási szintre. A fenékkiüritő zsilipeknek egyik alapvető rendeltetése volna, hogy elősegítsék a tározó tóban leülepedett finom iszap eltávolítását. A tapasztalatok szerint azonban az iszap nagyon nehezen távolítható el a fenék -kiüritők felnyitásával, mert a fenék-kiüritők felé történő áramlás csak a kiürítés közvetlen közelében elég sebes ahhoz, hogy az iszapot megbontsa és magával vigye. Távolabb már a sebesség eloszlik és a fenék-kiüritő felnyitásakor csak a kiürítő körül keletkezik néhány mélyebb vizmosásszerü árok. Igen nagy hordaléku folyók vagy vízfolyások vizét tározó gátaknál ezért a leülepedő iszapmennyiség csökkentésére a völgyzárógátak alsó szintjébe néhány nagyobb fenék-kiüritő zsilipet építenek. Ha árvíz idején túlságosan horda- lékos árvíz ömlik a tározó tóba, nagyobb lehegtetett hordaléktöménységgel, akkor a tározó fölösleges vizét nem a túlfolyón buktatják át, hanem az alsó nyílások megnyitásával eresztik le. Hordalékdus árvizhozam ilyenkor ösz- szefüggő és jól megfigyelhető vizalatti iszapfolyás alakjában kerül le a fe- nékkiüritő nyílásokhoz és az iszap legnagyobb része azokon át eltávozik. Ilyenkor tehát nem engedik leülepedni az iszapot a tározóba. Az Uzemvizkivételi müvek és a fenékleüritő hidraulikai méretezése a közismert hidraulikai szabályok szerint általában elvégezhető. Az üzemvizkivételi műnek, a maximális üzemi vízhozamot (Q ) még a minimális max' ° tározási szintnél is biztosítani kell. A fenékleüritő méreteit a tározó üzemi, hidrológiai viszonyainak gondos elemzésével határozzuk meg [_9, 96
