Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
Ha a gát alatti vízáteresztő réteg nagyon vastag, ill. az ez alatt fekvő vízzáró talajréteg nem érhető el gazdaságosan, akkor gondoskodni kell a szivárgási ut olyan mértékű meghosszabbításáról, ami biztosítja egyrészt a gát alatti hidraulikus talaj törésmentes lassú szivárgást, másrészt az átszivárgó vízhozam értékét egy tűrhető érték alá szorítja le. A szivárgási ut meghosszabbítására földgátaknál ritkán jöhet szóba a szádfalazás, mivel az ezáltal elérhető relativ szivárgási uthossz megnövelése csekély és költséges. E helyett célszerűbb alkalmazni a szivárgásgátló szönyeges megoldást, mely vagy a vízzáró magnak (8.21/3 ábra), vagy a vizzárőszigetelés- nek (8.21/b ábra)folytatása. A szőnyeget szűrőréteggel kell védeni. A szőnyeg vastagsága minimum 0,60 méter, és hosszát szivárgási számításokkal határozzuk meg. Erősen repedezett, omladékos, vastag rétegű közét esetében szóba jön az altalaj injektálása, mely nemcsak a felszínről-, hanem az e célra épített tárókból is végrehajtható. A tárót később vízzáróvá teszik és szükség szerint felhasználják utólagos ellenőrzés vagy injektálás céljára. Hazai vizonyok között igen gyakori, hogy a gát alatti lözvetlen talajréteg kötöttebb, mely a vizet kevésbé vezeti, de ezalatt vizvezető réteg van. Ilyen esetben, ha a fedőréteg vastagsága kisebb, mint a duzzasztott vizosz- lop magassága, a töltéstest alvizi körömpontjának környezetében hidrosztatikus és nem hidrodinamikus talajvíznyomás keletkezhet. Ez a leggyengébb helyen felszakithatja a vízzáró fedőréteget. Ennek hatására a szivárgási ellenállás ugrásszerűen lecsökken, a szivárgási sebesség pedig ugyancsak ugrásszerűen megnövekszik, ami előbb- utóbb hidraulikus talaj tömésre-, buzgárképződésre vezet. A vázolt jelenség ellen megcsapoló szivárgóval, vagy kútsorral és szivárgást gátló szőnyeggel (8.21/b ábra) védekezhetünk. A gátak tervezésénél és a szivárgás elleni védekezésnél mindig ügyelni kell a gátak völgyoldalba történő bekötésére. A völgyoldalt rendszerint laza, vizáteresztŐ törmelék boritja, amit le kell takarítani, a helyben maradó vízáteresztő réteggel pedig a gát profiljának kialakításakor számolni kell. A 8.22 ábrán a lázbérci tározó földgátjának keresztszelvényét láthatjuk. 8. 5. i. 4 Vegyes anyagú gátak Az inhomogén anyagú földgátaknak a száraz oldal felöli része, mely a gát stabilitását adja, készülhet nemcsak földből, hanem kőből, és kavicsból is. Ezeket nevezzük tulajdonképpen vegyes anyagú gátaknak. A nehezebb fajsúlyú, nagyobb súrlódási szögű kőből, kavicsból meredekebb rézsü- jü és stabilabb gát építhető. Ha tehát ilyen építési anyaggal rendelkezünk, az kedvező. A vegyes anyagú gátaknál igen nagy gondot kell fordítani a két különböző anyag (föld és kő) érintkezési felületeire, ahová mindig gondosan 61
