Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
kiképzett átmeneti szűrőréteget kell helyezni. És itt mutatunk rá az átme- neti szűrőréteg és a szivárgó réteg közötti különbségre. A szűrőréteget tulajdonképpen mindig két különböző áteresztőképességű, rendszerint egy igen durva és egy igen finom szemszerkezetű talaj közé épitünk. Célja kettős: egyrészt az átszivárgó viz mozgásának biztosítása, másrészt megakadályozni, hogy a nagy hidrodinamikus nyomás hatására a finomszerkezetü anyag behatoljon a durva szemcséjű darabos anyag hézagaiba, vagy fordítva, megakadályozni, hogy ez utóbbi a nyomás hatására bele préselődjön a finom szemcséjű anyagba. Ez utóbbi követelmény kielégítése céljából épitünk átmeneti szűrőréteget, melyben a szilárd szemcsés anyagok szemcséátmérői fokozatosan változnak a durvább szemcséjű talaj szemátmérőjétől a finom szemcséjű talaj szemátmérőig (8.23 ábra). A szűrőréteg vastagsága a két különböző szemátmérőjü talaj átlagos szemátmérőjének hányadosától függ. A szivárgó feladata a szivárgó vizek elvezetése, ezért e célra egyenletes szemszerkezetű homok- és kavicstalajok a legalkalmasabbak. Ha azonban a szivárgőréteg szemnagysága számottevően nagyobb, mint az őt körülfogó viztelenitendő talajréteg, akkor az utóbbinak a szivárgőréteg szemcséi közé történő behatolását a szivárgóréteg köré vont átmeneti szűrőréteggel kell megakadályozni. (Terzaghi-Bertran-féle szürőszabály). 8.5.2 Földgátak méretezése A völgyzárógátak egyes méretjellemzőit statikai és hidraulikai számítással, másokat a gyakorlati tapasztalat felhasználásával rendszerbe foglalt Szabályzati előírások alapján kell meghatározni. Mivel a gát egyes méretjellemzői az altalaj - és a gát anyagától, a gát szerkezeti kialakításától, továbbá a ható hidraulikai és hidrológiai tényezők bonyolult sokaságától függ, a gát általános méretezésének exakt elméletét kidolgozni nem lehet. A völgyzárógát egyes méretjellemzőit vagy kísérleteken alapuló számszerű eredmények (grafikonok, táblázatok) felhasználásával, vagy előre felvett méretekre vonatkoztatott ellenőrző számításokkal határozzuk meg. Minél nagyobb a gát és az ennek esetleges összeomlásával járó anyagi kár, annál mélyrehatóbb és biztonságosabb számítást kell végeznünk. Alacsony földgátak méretezéséhez általában elegendőek a közelitő jellegű számítások is. Alapvető szabály, hogy "vizsgálatainkat mindig a helyi adottságokhoz a legjobban alkalmazkodó hidrogeológiai határfeltételekkel és talajmechanikai jellemzőkkel végezzük” (Galli L). A különböző biztonsági számitások során a gát egyes méreteire átala- ban eltérő értékeket kapunk. Természetes, hogy ezek maximumát kell elfogadni mértékadónak. Ha ezek közül egy gátjellemző (pl. rézsűhajlás) túlságosan kiugrik, megvizsgálandó, hogy miképpen lehet gazdaságosabb meg62
