Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
7. A vízhasznosítás
7. A VÍZFOLYÁSOK VÍZHASZNOSÍTÁSA 7.1 A vízhasznosításról általában Mig régen a viz a természet korlátlan ajándéka volt, addig ma a napról- napra növekedő vízigények kielégítéséről, a rendelkezésre állő készletek felhasználásáról tervszerűen kell gondoskoni. Ez napjainkban már nem csupán a viziigyi szervek feladata, henem széles körű társadalmi összefogást igényel. Korunkban a vízzel összefüggő feladatokat a társadalmi és a természeti környezettel, a vízépítési és egyéb hidrotechnikai eszközökkel és eljárásokkal kölcsönhatásban kell vizsgálnunk. A vízkészletek tervszerű elosztásának megtervezését nevezzük vizkész- letgazdálkodásnak. Egy adott vízkészletnek meghatározott célra történő fel- használása a vízhasznosítás. Ha az adott vízkészlet a felhasználás során egyidejűleg több célt is kielégít, akkor többcélú vizhasznositásról beszélünk,, melyre mindig törekedni kell. A vízgazdálkodás népgazdasági tervezése két egymáshoz szorosan kapcsolódó folyamatnak, az ágazati és a területi tervezésnek egységes rendszere. A vízgazdálkodás területi terve kapcsolatban áll a természeti adottságokkal, a hidrológiai feltételekkel, de ugyanakkor a társadalmi-gazdasági környezettel és fejlesztési célkitűzésekkel. A termelés területi elhelyezése a településhálózat, valamint a vi?gázdálkodás természeti, műszaki feltételei és fejlesztési lehetőségei közötti kapcsolatot a területfejlesztési, a területrendezési, a tanácsi és a vízgazdálkodási tervek összefüggő rendszere határozza meg [ój. A népgazdasági és tanácsi területi tervekben előirányzott célkitűzések megvalósítása a vízgazdálkodási feladatok egész sorának megoldását teszi szükségessé. A vízügyi ágazat szempontjából különös jelentőségű az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, amely bemutatja a vízgazdálkodás szerepét és jelentőségét a népgazdaságban, az ország vizkészletgazdálkodását, a vízgazdálkodási ágazatok (árvizmentesités, folyószabályozás stb.) helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és célkitűzéseit és a vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi feladatokat. A Kormány által 1973-ban elfogadott "A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója" pedig 1985-ig és főbb vonásaiban pedig 2000-ig tartalmazza a vízhasznosítás célkitűzéseit. 3