Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
A földgátak természetüknél fogva a beton- és kőgátakhoz viszonyítva nagyobb tömegüek, de építési anyaguk összehasonlíthatatlanul olcsóbb. Földből készült völgyzárőgátak építésére akkor kerül sor, ha az altalaj teherbíró képessége gyenge, és a kő mint építőanyag a közelben nem áll rendelkezésre, beszerzése pedig igen költséges. A földgátak tervezése és építése a legnagyobb gondosságot igényli, mert azon meghibásodás igen könnyen bekövetkezhet, ami tragikus következményekkel járhat. Esős időben, nagy hidegben földgátakat építeni nem lehet, mert a tervezési és építési technológia összhangjának hiánya rejtett hibákat okozhat, amelyek esetleg csak hosszabb idő múlva észlelhetők és vezetnek katasztrófához. Földgátak szerkezete nagymértékben függ az építési technológiától. Az építésre elvben két technológia ismertes:- szárazon történő anyagbeépités és a- nedvesen vagy más néven iszapolással (hidromechanizáciőval) történő építés. A geotechnikai ismeretek általános térhódítása nyomán jelentősebb föld-völgyzárógátat csak száraz technológiával építhetünk. Alárendelt helyeken a hidromechanizáciő is szóba jöhet, de tudni kell, hogy a hidro- mechanizáciőnál mindig lehet rejtett minőségi hiba, amely katasztrófát okozhat. 8. 5.1 Szárazon épített földgátak tervezése Földgátakat elvileg építhetünk homogén vagy vegyes földanyagból (inhomogén vagy szerkezetes gátak). 8. 5.1.1 Homogén földgátak Tározók völgyzárógátjaira jellemző az állandó egyoldali viznyomás. Az egyoldalú viznyomás hatására a viz beszivárog a földgát belsejébe, ahol a szivárgó viz felszingörbéje - a gát anyagának és a gát altalajának k [cm/s] áteresztőképességi tényezőjétől függően - végtelen sok helyet foglalhat el. (8.17/a ábra). A szivárgó viz felszingörbéjét depressziós görbének nevezzük. Ha a gát alatti altalaj vízzáró, a gátra nehezendő állandó viznyomás hatására a gát testének statikailag kritikus része előbb-utóbb teljesen átázhat, a gát elveszti statikai ellenállóképességét, elcsúszhat és bekövetkezhet a hidraulikus talaj törés is (8.17/b ábra). 48
