Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik

A fejlesztést a gazdasági lehetőségek függvényében fokozatosan lehet végrehajtani. A feladatokat az Országos Vizgazdálkodási Keretterv az alábbiakban foglalja össze:

1. A meglevő viziutak fokozott hasznositása.

2. A műszaki szinvonal emelése. Mindenekelőtt a hajópark korszerüsitése, a kikötők gépesitése.

3. A meglevő viziutjaink hajózási viszonyainak javitása. Folyószabályozások végrehajtása.

4. Uj kikötők létesitése, ill. a megkezdettek befejezése.

5. A megkezdett viziutak befejezése és uj viziutak épitése.

Ezek között:

a) a Tisza csatornázásának folytatása; a csongrádi vizlépcső, majd a még szükséges további vízlépcsők megépítése;

b) a Keleti Főcsatorna teljes kiépitése;

c) a Duna vizlépcsőinek megépitése, elsőként a hajózási szempontból legkedvezőtlenebb szakaszon a Gabcsikovo- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer;

d) a Sió csatornázása;

e) a Sajó viziut megépitése;

f) a Duna-Tizsa-csatorna megépitése.

Ezek közül a Duna csatornázása több célú vízhasznosítást tesz lehetővé, mert pl. Nagymaroson és Gabcsikovón jelentős vízerőművek épülnek, nemzetközi kooperációban. A Duna-Tisza-csatorna is hatalmas infrastrukturális létesítmény lesz, melynek célja a hajózás mellett öntözővizpótlás a Duna-Tisza és a Tisza völgyében; belvizeleveztés, sport és üdülés.

Külön ki kell emelni, hogy Európa nemzetközi viziuthálőzatának (Düna-Maj- na-Rajna-csatorna) rohamos fejlődése is sürgeti a Duna csatornázását, mely lényeges kelléke az egységes nemzetközi viziuthálózatnak.

. 271