Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

Szivárgás ellen legjobb az agyagtalaj vagy más vízzáró kőzet, bár az agyagos part átázáskor leszakad. A tározó szivárgási vesztesége a táro­zót környező talajvizszintnek a tározó vizszintjéhez viszonyított helyzetétől is függ, melyet a tározó vízgazdálkodási mérlegének elemzésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Gyakori, hogy eleinte sok viz szivárog el, mig később, a megemelkedett talajvizszint miatt a szivárgás teljesen lecsökken. E cél­ból körültekintő hidrogeológiai tanulmányt kell készíteni. Hazai folyőinknak a tározőtér kialakítására alkalmas középső szakasz jellegű völgyeiben általában gyakorlatilag vízzáró, iszapos, agyagos, lőszös üledéket találunk, mely vízáteresztő alapkőzet esetén is jó vízzárást bizto­sit. Ez a vízzáró réteg felfelé általában elvékonyodik. Határvonalának meg­állapítása fontos, mert ez szabhatja meg a normális tározási szintet. A geológiai feltárás legfontosabb módszere a kutató fúrások, próbagödrök, létesítése melyeknek mintáit talajmechanikai laboratóriumban dolgozzák fel. A völgyoldalak vizzárősága szempontjából a rétegek dőlése igen fontos: a vízszintes vagy a tározótér felé dűlő rétegeződés kedvező, mig a kifelé dülőek vagy a vetődések vizelszökést okozhatnak. Ha nagyobb mértékű vizelszökés csak kisebb területen mutatkozik, úgy gazdaságos lehet e területnek injektálással vagy más eljárással történő szigetelése. A tározómedencék szivárgás elleni biztonsága rendkívül fontos. Előfordult olyan eset (Muro Luceno) Olaszországban, hogy a tározó vize egyik napról a másikra a karszt járatokon keresztül átszökött a másik völgy­be, Hasonló okból a magyarországi urkuti tározót 1940-ben fel sem tudták tölteni. A tározómedence szivárgási vesztesége a természetes kolmatáciő ha­tására évről-évre rohamosan csökkenhet. A tározóba jutó finom hordalék­szemek ui. leülepednek a tározó fenekére és ott vízzáró réteget képeznek, eltömik a szivárgás útját. Kevezőtlen esetben a kolmatáció nem következik be, sőt fokozódhat az elszivárgás. Ez ellen is védekezhetünk vízzáró bur­kolatokkal. E célra megfelel az agyag is, (tisztán vagy homokkal keverve) amit gazdaságosan csak a közelben található agyagbányáből (olcsón) termel­hetünk. Az agyag terítés minimális vastagsága 30-50 cm. Nemesebb burkolatok (beton, aszfalt, bitumen, müanyagfőlia) általában csak kisebb területen gazdaságos (pl. szivattyús energiatározók tározómé - dencéjénél). Vetődések és sziklarepedések vízzárásánál szóbajöhet az in­jektálás is. Homoktalajokon a bentonit, agyagos homokban a kémiai utón történő vízzárást is szokták alkalmazni, de ezek időállósága néhány év. A partoknak a hullámzással és a vizszintingadozással szembeni állé­konysága^ is meg kell vizsgálni a vizszintingadozás tartományában. A me­redek hegyoldalak lecsúszási lehetőségét is figyelembe kell venni. így pl. az olaszországi 150 millió m^-es Vaiont tározóba zudult kb 240 millió m^-es (!!) földtömeg súlyos katasztrófát okozott 1963. okt. 9-én. A hullámzás jelentős parterőziőt okozhat. Az erózió nagysága függ a keletkezett hullám magasságától, ez utóbbi pedig a tározófelületének nagysá­\ 19

Next

/
Thumbnails
Contents