Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
A vontatőhajóval történő vontatással bonyolítják le hazánkban a hajószáili- tás túlnyomó részét. A vontatóhajó vontatja a megrakott uszályokat. Ez utóbbiakat vontatmánynak, az egészet együtt hajóvonatnak nevezzük. A vontatmány összeállítása alapvetően különbözik a vízfolyással szemben (hegymenet) vagy a vízfolyással megegyező (völgymenet) irányban történő vontatásnál. A vízfolyással szemben (hegymenetben) a vontató hajó hosszan elnyújtva kapcsolja maga után az uszályokat, azok párosával, szorosát^egymás mellett, vagy esetleg egymástól távolabb (10.8/a ábra) követik a vontató hajót ezért, hogy a csavar okozta sebesebb vízfolyás (a csavarsugár) ne nehezítse meg a vontatást és a vontató hajó által keletkezett hullámok is eltávolodjanak és csendesedjenek. A folyásirányban vontatva azonban (völgymenetben) a vontatóhajó négy-öt uszályt is csatol egymás mellé és a vontatmány minél rövidebb összeállításban közel erősitik meg a hajóhoz. (10.8/b ábra). Ennek oka az, hogy a vontatmány megállítása völgymenetben csak úgy történhet, hogy a géphajó az egész vontatmányt szembe fordítja a vízfolyással és olyan sebességgel vontatja felfelé, hogy a vontatmány sebessége a partokhoz képest zérus legyen. Ilyen esetben akár a parthoz, akár a horgonyhoz rögzíthető a vontatmány (10.8/c ábra). Hasonlóképpen kénytelen megállítani a vontatmányt a géphajó, ha váratlan akadály bukkan fel a folyón. Ez a fordítás a hegymenetben hosz- szan elnyúló vontatmány elrendezéssel nem hajtható végre biztonságosan. 10.1.5.2 Az önjáróhajózás egyike az uj szállítási módoknak. Előnye, hogy kihasználási foka kedvezőbb, mint a vontató hajózásnak; termelékenysége is nagyobb; kisebb létszámú személyzetet igényel stb. [20J . Folyóvízben a hajók kikötése, vagy a part megközelítése kikötés céljából mindiga vízfolyással szemben történik. így pl. a 10. 9 ábrán az A és B 207
