Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
pontok között közlekedő átkelő hajó a szaggatott vonal szerint kell, hogy közlekedjék. Ily módon elérhető, hogy a kikötés pillanatában a hajónak a parthoz viszonyított sebessége zérus. A kikötött hajót, ha megfelelő kikötőponton, vagy kikötőhajő nem áll rendelkezésre úgy kell a parthoz rögziteni, hogy a hullámverés, vagy a vízáramlás se a parthoz ne üsse oda a hajót, se attól el ne távolítsa. A 10. 8/e ábrán látható, hogy rézsüs partnál a kikötés csak megfelelő támasztó gerendákkal történhet. A rézsűburkolatok méretezésénél ott, ahol a kikötése lehetséges, gondolni kell arra, hogy a támasztógeren- dák nyomásának ellenálló burkolat készüljön és a parton a drótkötelek rögzité- sére megfelelő bakok, vagy karikák álljanak rendelkezésre. Átlós kötélben mozgó komphajó oldalnézete (a), mozgatási sémája (b), és felületnézete (c) 10.1.5.3 A tolóhajózás a legkorszerűbb vizi szállítási módok egyike (10. 3 ábra). Hajózási mód tekintetében is alapvetően különbözik a vontató hajózástól. Az ilyen tolatmány hegymenetben és völgymenetben is megállítható anélkül, hogy a tutajt meg kellene fordítani. Völgymenetben a tolóhajő visz- szafelé járatva gépeit képes lefékezni és visszatartani a tolatmányt. Előnye a tolóhajózásnak a hajózási műveletek egyszerűbb végrehajtása mellett az, hogy az uszályok kormányzásához és kezeléséhez nem kell külön személyzetet alkalmazni és a vontatásnál a csavarsugárba nem kerül uszály, ami növelné a vontatási energiát. A tolóhajózás további előnyei: kevesebb személyzettel üzemelhető; az uszályok építési és üzemi költségei alacsonyabbak; az évi kihasználási óraszám és szállítási teljesítménye kedvezőbb [20J . 208
