Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
Olyan saját géppel működő hajó, amelyeknek kettős teste van, a belső hajőtest vizzel tölthető meg és a hajő egyik végén eltávolítható kapuval rendelkezik. A hajő belső cerét vizzel megtöltve a dokkhajő mélyre süllyed, azonban a teljes elsüllyedéstől megóvja a kettős hajótest közötti levegőtér. Ilyen módon a sérült hajót bevontatják, vagy a dokkhajő a Iája csúszik, a kaput bezárják és a vizet a belső térből kiszivattyúzzák. Megfelelő aláékelés után a hajő a dokkhajőban javítható, vagy a hajógyárba szállítható. A különleges meghajtású hajók között a múltban szerepelt mint leggyorsabban vízben sikló hajó a légcsavarral hajtott hajó. Előnye, hogy a benőtt medreken is, vagy nagyon sekély vizen is használható. A légcsavarral hajtott siklóhajó szerepét teljesen átveszik a légpárnás hajók. Hajtása ezeknek is légcsavarral történik, azonban nem merül a vízbe, hanem a viz felett 20-40 cm magasságban lebeg, mert a hajótest alá fújt levegő dinamikus nyomása tartja lebegésben. A légpárna természetesen lapos partokra való felsiklást is lehetővé tesz és nem túl egyenlőtlen terepen a hajő szárazföldön is lebegésben tartható és mozgatható. A viz fölött lebegve haladó hajók közé tartozik a hordszárnyas hajó is, amelyiknél a hajótestet a test alatt vizbemerülő rövid szárnyak tartják lebegésben. A szárnyakra ható felhajtóerő a sebességtől függ, és igy a szárnyas hajó csak bizonyos sebesség elérése után emelkedik a viz fölé. A szárnyas hajó mozgatása vizbemerülő hajtócsavarral történik. 10.1.5 A hajózás végrehajtása A belvízi hajózásban a következő főbb - hazai viszonyaink között is előforduló - hajózási módokalakultak ki: a vontató hajózás ; az önjáróhajózás és a komphajózás. A hajózási módokkal a viziutak tervezése miatt kell foglalkozni. 10.1.5.1 A vontató hajózásnak két főbb változata ismeretes: a partról való vontatás és a vontató hajóval történő vontatás. A partról való vontatás (10.7 ábra) kisebb folyókon, vagy csatornákon fordul már csak elő, vagy a nagyobb hajózőutak mentén kikötők közelében, vagy a kikötőkben egy-egy hajó áthelyezése alkalmával. Helyi jelentősége van a parti vontatásnak igen sebes folyószakaszokon, vagy olyan csatornasza kaszokon, ahol a csatornapartok épsége érdekében nem kívánatos a vízi vontatás. A vontatás csak aránylag hosszú kötéllel történhet (rövid kötélnél az oldalirányú erők igen nagyok). A partnak ahol vontatás történik olyan kiképzésűnek kell lenni, hogy kiálló építmények, bokrok, fák a kötél útját ne zavarják. A vontatás folyóvízben általában a vízfolyással szemben történik, a vízfolyás irányában a hajók ereszkednek. 206
